ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

(ÁSZF)

Érvényes 2023.02.01

Ez a dokumentum az Ügyfél és a Könyvelő közötti együttműködés kereteit rögzíti. Az itt szereplő

„szerződés” alatt minden esetben az Ügyfél és a Könyvelő közötti szerződést, illetve annak szereplőit

(Ügyfél, Könyvelő, illetve együttesen Felek) kell érteni.

Könyvelő nevesítve:

Könyvelő cég: L&B 2015 BT.

Címe: 2654 ROMHÁNY MEZŐ TELEP 9.

Képviselő neve: SZOLNOKNÉ KÁRAI BARBARA

Cégjegyzékszáma: 12-06-005893

Adószáma: 25408869-2-12

Az ÁSZF célja:

• a Felek ugyanazt értsék az egyes szolgáltatások, dokumentumok és eljárások alatt.
• az Ügyfél tájékoztatása azokról a szolgáltatásokról, amelyeket a Könyvelő az Ügyfél

számára az együttműködés keretében nyújtani képes és szándékozik.

• az Ügyfél tájékoztatása azokról a kötelező vagy lehetséges tevékenységekről, amelyeket a

Könyvelő – jogszabályi előírások, speciális információigény vagy megfelelő szakképesítés

miatt – nem vállal, s így azokról a kötelezettségekről az Ügyfélnek saját magának kell

gondoskodnia.

• az Ügyfél általános képet kapjon egy vállalkozás működésével kapcsolatosan felmerülő

kérdésekről, ezzel erősítheti saját vállalkozása hatékonyabb működését is.

• az Ügyfél tájékoztatása az Felek között alkalmazandó eljárásokban, kommunikációban.

Egy vállalkozás csak akkor képes jelentős gazdasági sikereket elérni, ha annak vezetése (tulajdonos,

ügyvezetés) a szakmai tudásán, a befektetett tőkén kívül bizonyos mértékű gazdasági (számviteli,

adózási, vezetéstechnikai) alapismerettel rendelkezik. A Könyvelő elkötelezett a mellett, hogy

partnerei számára a szerződéses szolgáltatásán kívül minél több olyan tudást is átadjon, amely

elősegítheti az Ügyfél eredményesebb gazdálkodását.

Az együttműködés kereteit a polgári jog határozza meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és

felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) szerint:

„Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos,

a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények,

illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos

jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Ez alapján – azokban a szerződéses viszonyokban, amelyek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

évi V. törvény [a továbbiakban: új Ptk.] életbelépése, azaz 2014. március 15. előtt keletkeztek,

továbbra is a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény [a

továbbiakban: régi Ptk.] előírásai az irányadók.

A szerződéskötést megelőzően a Könyvelő az ÁSZF-et és a szerződést az Ügyfél számára

hozzáférhetővé teszi. Az együttműködést megelőzően és az alatt a Könyvelő az Ügyfél részére

minden lényeges kérdésben megadja a szükséges tájékoztatást.

KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS

1. A könyvviteli szolgáltatás tartalma

1.1 Az Ügyfél megbízza a Könyvelőt a mindenkor hatályos és érvényben lévő számvitelről szóló

jogszabályok vonatkozó részeiben rögzített könyvviteli szolgáltatások közül a jelen ÁSZF-ben

rögzített feladatok ellátásával, ezeknek a munkáknak az irányításával, vezetésével. A szerződés

aláírásakor a törvényi hátteret a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.),

illetve a számvitelről szóló egyéb jogszabályok írják elő.

1.2 A szerződés kezdete a szerződésben meghatározott időpontot követően az Ügyfélnél keletkezett,

az Szt. szerinti dokumentumok és bizonylatok feldolgozását jelenti.

1.3 A könyvelési munkák alatt mindkét Fél a következő feladatok elvégzését érti:

1) A befektetett eszközök folyamatos analitikus és főkönyvi nyilvántartása.

2) A készletek – az Ügyfél számviteli politikájában előírt módon történő – főkönyvi könyvelése

az Ügyfél analitikus nyilvántartásai, illetve adott időpontra vonatkozó leltárak, feladások

alapján.

3) A követelések, az értékpapírok, a pénzeszközök, a saját tőke, a kötelezettségek és az időbeli

elhatárolások folyamatos főkönyvi nyilvántartása.

4) A költség (ráfordítás) és a bevételi főkönyvi számlák folyamatos vezetése.

5) Az előírt analitikus nyilvántartások közül a főkönyvi rendszerhez tartozó, annak szerves

részét képező analitikák vezetése.

6) A vállalkozás eredményének időszakonkénti (alapvetően havi rendszerességű), a

rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján történő meghatározása.

7) Az éves beszámolónak a jogszabályi megfeleléshez, illetve a tulajdonosi elfogadáshoz

szükséges határidőre történő elkészítése.

8) Az Ügyfél kívánsága szerinti fordulónappal közbenső mérleg vagy évközi beszámoló

összeállítása.

9) Az adózással kapcsolatos jogszabályokban előírt adatbejelentési kötelezettségek teljesítése –

csak és kizárólag a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, iratok, hiteles másolatok, illetve

az Ügyfél írásbeli nyilatkozatai alapján.

10) Azoknak az adózással kapcsolatos jogszabályokban előírt bevallásoknak az időbeni

összeállítása és az Ügyféltől kapott felhatalmazás alapján történő beküldése, amelyek az

elkészített könyvelés output-adatain alapulnak.

11) Időszakonkénti információs anyagok összeállítása, kiadása azokról az – Ügyfél szakmai

jellegű feladatain kívüli – adatokról, kötelezettségekről, jogszabályi változásokról, amelyek

az Ügyfél gazdasági döntéshozatalát segíthetik.

12) Az Ügyfél gazdasági életével kapcsolatos folyamatok támogatása figyelemfelhívások,

konzultációk és írásos anyagok segítésével – abban az esetben, ha erre az Ügyfél igényt tart.

13) Az Ügyfél számára – a jogszabály által kötelező jellegű és a működéséhez ajánlott –

szabályzatok összeállításához, módosításához szakmai segítségnyújtás.

1.4 E pont tartalmazza azokat a teendőket, normákat, amelyek az Ügyfél feladatkörébe tartoznak.

Az alábbi felsorolás tájékoztató jellegű. A vállalkozások sokszínűsége kizárja a teljességet. A

felsorolás nem tartalmazza azokat a kompetenciákat, amelyek az Ügyfél vállalkozásának szakmai

jellegéből erednek. A Könyvelő a szerződés aláírása előtt felhívja az Ügyfél figyelmét – például

a honlapján lévő ÁSZF-re való utalással – a könyvviteli szolgáltatás tartalmára és az azon kívüli

feladatokra. Amennyiben az Ügyfélnek van az ÁSZF-ben felsorolt feladatokkal kapcsolatosan

további kérdése, a Könyvelő szóban tájékoztatja az Ügyfelet e feladatok, illetve az ezekből eredő

jogok és kötelezettségek tartalmáról. A Felek ezt követően megállapodnak abban, hogy az alább

felsorolt feladatok közül mely feladatokban és milyen mértékben tud a Könyvelő az Ügyfélnek

szolgáltatást vagy támogatást nyújtani. Azok a feladatok, amelyek az ÁSZF szerint nem tartoznak

a könyvelés hatókörébe, de a Felek megállapodnak abban, hogy azt mégis a Könyvelő látja el, a

könyvelésre vonatkozó szerződés (Szerződés könyvvezetési és bérszámfejtési munkákra) 1.2

pontjában „Az ÁSZF-ben megfogalmazottaktól eltérő kötelezettségvállalások” megjelöléssel

szerepelnek.

Annak ellenére, hogy az alábbi feladatok az Ügyfél feladatkörébe tartoznak, a Könyvelő – széles

alapon álló vállalkozási ismeretei jóvoltából, de a szerződéses kötelezettségi körén kívül –

felhívhatja a figyelmet az általa észlelt nem megfelelő eljárásokra, az elmaradásokra, illetve ezek

következményeire.

1.4.1. Cégjogi jellegű feladatok

1) Az Ügyfél cégjogi és kamarai ügyeinek nyilvántartása és intézése.

2) Az Ügyfél működésével kapcsolatos törvényességi szabályok és követelmények

betartása.

3) Az Ügyfél jogi státuszát meghatározó jogszabályokban (pl. Ptk.), valamint az Ügyfél

alapítási és működési dokumentumában (pl. alapító okirat, tulajdonosi határozatok)

foglalt és az abból eredő tulajdonosi, ügyvezetői, ügykezelői hatáskörbe tartozó feladatok

– akár részbeni – ellátása.

4) A harmadik személyekkel (pl. partnerek, tulajdonosok, dolgozók stb.) való kapcsolatok

tartalma és formája.

5) Az Ügyfél exit-eljárásainak, úgy mint végelszámolás (az egyszerűsített végelszámolást is

beleértve), csődeljárás, felszámolási eljárás kezdeményezése és ügyintézése.

1.4.2. Gazdálkodási jellegű feladatok

1) Az Ügyfél anyagi és pénzügyi gazdálkodása.

2) Az Ügyfél harmadik féllel szembeni szerződéseinek megkötése, a teljesítések megítélése,

a teljesítések igazolása és igazoltatása, az igazolásokra vonatkozó dokumentum

beszerzése, illetve az ügyletek Könyvelő által nem ismert vagy nem evidens

körülményeiből eredő nemzeti és/vagy nemzetközi adózási követelmények vizsgálata (a

Könyvelő az általa ismert adózást befolyásoló tényezőkre felhívja a figyelmet).

3) A alapító okiratban, ipari, kereskedelmi és működési engedélyekben, a bérleti

szerződésekben, szerződéses üzemeltetési okmányokban foglaltak tartalmának

bárminemű megítélése, betartása, betartatása, ezek tartalmával és formájával kapcsolatos

módosítások, változtatások, illetve a változtatások kezdeményezése.

4) Az Ügyfél alapítási dokumentumában, tevékenységi körében, megkötött gazdálkodási

szerződéseiben lévő olyan adatoknak a hatóságok felé történő bejelentése, amelyekre

vonatkozóan bármilyen jelentési kötelezettség áll fenn, vagy valamely jogszabály a

későbbiekben bekövetkező változás bejelentési kötelezettségét írja elő. E bejelentés

vonatkozik többek között az egyablakos cégjogi eljáráson kívüli bejelentésekre, különös

tekintettel a következőkre:

– a vezető tisztségviselők,

– a könyvvizsgáló személye, a könyvvizsgálói megbízás felmondása,

– a kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek,

– a tevékenységi kör,

– az alkalmazott szoftverek,

– a számlasorszámok, számlatartományok,

– a kézzel kiállított számlák adattartalmának adóhatósághoz való bejelentése.

Ha az Ügyfél ezekről megadja a Könyvelőnek az általa kért formában és tartalommal a

szükséges információkat, akkor a Könyvelő, mint meghatalmazott – tekintettel az

elektronikus jelentési kötelezettségre – megteszi a szükséges bejelentést úgy, hogy annak

ellentételezése a végzendő tevékenység jellegétől függően a jelen ÁSZF 12.8 pontjában

szereplő tanácsadás vagy adminisztráció csoportok valamelyikébe kerül besorolásra.

5) Az Ügyféllel való kapcsolt vállalkozási státusznak a megítélése, illetve az ehhez hasonló

minden olyan kapcsolat megítélése, amelynek következtében valamilyen nyilvántartási,

bejelentési, elszámolási eljárás következik vagy következhet, valamint e nyilvántartási,

bejelentési és elszámolási feladatoknak a teljesítése (pl. transzferárszabályzat elkészítése

és nyilvántartás vezetése).

6) Az Ügyfélnél alkalmazott díj- és árképzés kialakítása, alkalmazása.

7) Az Ügyfél tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi jellegű

tervek készítése.

8) Az Ügyfél tevékenységére vonatkozó elő- és utókalkulációk készítése,

jövedelmezőségének vizsgálata.

9) Az Ügyfél tagi, vállalkozói és alkalmazotti jövedelmeinek meghatározása, szétosztása,

kifizetése és felhasználása.

10) Az Ügyfélnél keletkező járadék, osztalék, osztalékelőleg meghatározása, szétosztása,

kifizetése, s az ezzel kapcsolatosan előírt időben történő jelentés. Ehhez kötődően a

vonatkozó döntés meghozatala, illetve annak vizsgálata, hogy a járadék, osztalék,

osztalékelőleg elhatározása és kifizetése nem sért-e érdekeket (pl. tulajdonostársak,

hitelezők). A Könyvelő a számviteli értelemben vett ún. osztalékkorlátról tájékoztatja az

Ügyfelet.

11) A külföldi és belföldi kiküldetések, kirendelések elrendelése, vonatkozó rendelvények

kiállítása, a kiküldetéshez kapcsolódó ellátmányok kiadása, a felvett ellátmányokkal

történő elszámolás, illetve elszámoltatás, az úti jelentések elkészítése, az abban foglaltak

ellenőrzése, hitelesítése.

12) Az Ügyfél döntését igénylő, a számviteli politikájában és egyéb szabályzatokban

rögzítendő elveknek, eljárásoknak, időpontoknak a meghatározása, a választási

lehetőséget biztosító adózási, elszámolási módok közül az Ügyfélre vonatkozó

kiválasztása. (A Könyvelő a tanácsadói tevékenysége keretében és külön díjazás

ellenében és erre vonatkozó előzetes megállapodás alapján vállalja a döntések

előkészítéséhez szükséges számítások, kalkulációk, előterjesztések elkészítését.)

13) A leltározási feladatok elvégzése – az Ügyfél tulajdonában, birtokában vagy

használatában lévő eszközöknek és forrásoknak a mennyiségi és minőségi számbavétele,

a hozzájuk tartozó értékek meghatározása. (A Könyvelő – amennyiben a főkönyvi

könyveléshez rendszerszinten kapcsolódó analitikus nyilvántartásokból a leltározáshoz

biztosítható információ, akkor ezzel – segíti a leltározási munkafolyamatokat. Pl.: tárgyi

eszközök listája, főkönyvi kartonok.)

14) Az Ügyfélnél lévő tárgyi eszközök, immateriális javak meglétének ellenőrzése,

mennyiségi és értékbeni figyelése, selejtezése, megsemmisítése, s az ezekhez tartozó

dokumentálás.

15) Ügyfél hosszú- és rövidtávú pénzügyi befektetéseinek, részesedéseinek, értékpapírjainak

az analitikus nyilvántartása, azok valós vagy piaci értékének meghatározása, illetve

döntéshozatal az esetleges értékvesztésről.

16) Az Ügyfél analitikus készletnyilvántartásának a vezetése.

17) A közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítmények folyamatos analitikus

nyilvántartása és szükség szerinti (pl. a beszámolóhoz) felleltározása.

18) Az Ügyfél követeléseinek és kötelezettségeinek az érintett felekkel (vevő, szállító,

adósok, hitelezők) való egyeztetése során az egyeztetőlevelek kiküldése, illetve az

Ügyfélnek a vevőivel, szállítóival, adósaival és hitelezőivel az esetleges – de nem a

könyvelésből eredő – eltéréseknek az érdemi tisztázása, ügyintézése. (Ehhez a Könyvelő

az Ügyfél részére minden, nála fellelhető könyvelési és ezekhez kapcsolódó adózási

információt megad.)

19) Az Ügyfél készpénzállományának, pénzhelyettesítő eszközeinek (pl. utalványok,

csekkek, elektronikus pénz) a kezelése, a bankszámlái, elszámolási számlái feletti

rendelkezés.

20) Az Ügyfél pénzállományának növelését vagy csökkentését szolgáló hitelek, kölcsönök

ügyintézése.

21) Az azonos tárgyú számlák, szerződések, ügyletek összeghatárának figyelése,

hatóságoknak való jelentése.

22) A felmerülő költségeken, ráfordításokon belül az esetleges magánhasználat tényének,

mértékének a megállapítása és annak természetbeni juttatás címén történő megítélése,

kezelése. (Ha a Könyvelő magánhasználatot vélelmez, arról egyeztet az Ügyféllel.)

23) Az üzleti partnerek létezéséről, azok gazdálkodásának, tevékenységének korlátozásáról

(pl. adószám törlése, felszámolás alatt, végelszámolás alatt, kényszertörlés alatt stb.),

adataik valódiságtartalmáról, megbízhatóságáról szóló információk összegyűjtése.

24) Késedelmi kamat, behajtási költség átalány számítása, kötbér és kártérítés nagyságának

megállapítása, nyilvántartása, partnerre történő kiterhelése.

25) Az Ügyfél könyvvizsgálati kötelezettsége esetén a könyvvizsgáló kiválasztása,

megválasztása, a vele való szerződés megkötése, a Magyar Könyvvizsgálati

Standardokban foglaltak alapján az Ügyfél által biztosítandó szükséges adatok,

információk és nyilatkozatok megadása. (A Könyvelő minden olyan dokumentumot,

adatot, adatállományt biztosít a könyvvizsgáló részére, amely a nála lévő bizonylatokból,

könyvelési rendszerből az Ügyfélre vonatkozóan kinyerhető.)

1.4.3. Dokumentálás

1) A pénztárak (forint és valuta) folyamatos nyilvántartása, dokumentálása.

2) A nem a könyvelés körébe tartozó szigorú számadású nyomtatványok (pl. számlák,

szállítólevelek) nyilvántartása.

3) A hibásan, hiányosan kitöltött számlák, bizonylatok javítása, kibocsátóval történő

javíttatása.

4) A menetlevelek, gépkocsi-nyilvántartások, útnyilvántartások vezetése, a járművek

időszakonkénti (pl. év végi) kilométeróra-állásának regisztrálása.

5) A bizonylatoknak – a könyvelési rendszeren kívüli – rendszerezése, archiválása,

megőrzése.

6) Az idegen nyelven kiállított bizonylatok (pl. számlák, szerződések stb.) magyar nyelvre

történő fordítása, illetve a fordítás tartalmi ellenőrzése.

7) A határon átnyúló ügyleteknél a megfelelő határparitásokhoz szükséges bizonylatok

biztosítása, ellenőrzése (pl. fuvarokmány, CMR, származási okmány stb.).

8) A támogatások, pályázatok előkészítéséhez, benyújtásához szükséges dokumentáció

összeállítása, az ezekhez kapcsolódó ellenőrzések előkészítése, azokon való aktív

részvétel. (A Könyvelő és az Ügyfél előzetesen egyeztet a könyvelési rendszerben

szükséges megkülönböztetések – munkaszámok, elkülönített főkönyvi számok –

alkalmazásáról.)

9) Az Ügyfél teljesítményeiről való nyugta vagy számla kiállítása, az Ügyfél partneréhez

való eljuttatása.

10) Számlázással, nyugtaadással, a kimenő és bejövő számlák azonosításával, jelentésével

kapcsolatos teendők.

11) A számlázáshoz, illetve a gépi nyugta kiadásához kapcsolódó hardverek és szoftverek

regisztrálása, a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, a számlázás technikai

hátterével kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítése.

12) A gépi úton kiállított nyugtákból és számlákból generált elektronikus jelentéseknek a

hatóságokhoz történő eljuttatása („NAV-bekötés”), illetve ezek tartalmának bármilyen

elemzése és felülvizsgálata.

13) A kiállított és befogadott elektronikus számlák és egyéb bizonylatok szakszerű

archiválásával kapcsolatos feladatok.

14) Az Ügyfélnél a postázás során elveszett vagy nem megfelelően érkezett iratok keresése,

kerestetése, valamint a nem megfelelő postázásból, kézbesítésből, illetve

küldeményfogadásból eredő ügyletek és ezek következményeinek az intézése.

15) Az Ügyfél tulajdonosi körének, vezetőinek, alkalmazottainak a személyes

ügyfélkapujának megnyitása, a vonatkozó azonosító adatoknak a kezelése.

16) Az Ügyfél cégkapujának megnyitása és működtetése, cégkapu-meghatalmazotti

feladatok ellátása. (A Könyvelő csak a cégkapu-meghatalmazott által regisztrált

ügykezelői területekhez fér hozzá.)

1.4.4. Speciális adózási feladatok

1) A külföldi adóhatósághoz való bejelentés, azzal a kapcsolattartás (jelentések, bevallások).

2) Külföldi adózók beazonosítása, azok adószámának megerősítése. (A Könyvelő az Ügyfél

kérésére elvégzi a külföldi adózók szükséges előzetes beazonosítását.)

3) Az adóhatóságon kívül más szervezetek (hatóság, minisztérium, kamara, szerzői jogvédő

intézmények) részére benyújtandó bejelentkezések, adatmódosítások, adatszolgáltatások

elkészítése, benyújtása. (Amennyiben az adatok a könyvelésből kinyerhetők, akkor a

Könyvelő biztosítja a szükséges adatokat.)

4) Minden olyan díj megállapításához tartozó analitikának az összeállítása, folyamatos

nyilvántartása, amelyek alapját képezik, vagy képezhetik valamilyen hatósági eljárásnak,

ellenőrzésnek (pl. környezetvédelmi termékdíj, élelmiszerlánc-felügyeleti díj), de

amelyekhez szükséges információk és adatok nem nyerhetők ki teljes mértékben és

közvetlenül az elkészített könyvelési outputokból. (Amennyiben az ilyen jellegű adókról,

díjakról az adóhatósághoz adóbevallást kell benyújtani, akkor a bevallást az Ügyfél, vagy

az általa megnevezett harmadik személy által biztosított adatok alapján a Könyvelő

nyújtja be.)

5) Az Ügyfél nevében vagy helyett bármilyen – hatóság, hivatal, bármely harmadik személy

felé történő – nyilatkozattétel.

6) Ingatlanokkal (telek, építmény) kapcsolatos bejelentések, bevallások elkészítése,

benyújtása.

7) Gépjárművekkel kapcsolatos, önkormányzatok felé történő bejelentések, bevallások

elkészítése, benyújtása.

8) Minden olyan adóalapnak és adónak, támogatásnak a megállapítása, amelyek nem a

könyvelési rendszer keretében kerülnek meghatározásra. (Az ezekhez a könyvelésben

rendelkezésre álló adatokat a Könyvelő biztosítja, amennyiben időben, elégséges

információt kap az információigényről.)

1.4.5. Egyéb feladatok

1) Olyan statisztikai célt szolgáló adatok biztosítása, benyújtása, amelyek nem nyerhetők ki

a könyvelésből.

2) Az Ügyfélnél használt szoftverek egyedi, illetve a számítógépekhez kapcsolt

nyilvántartása, a szoftverek és egyéb, az Ügyfélnél használt szellemi termékek

jogtisztaságának megítélése.

3) Az Ügyfél belső ellenőrzési és vezetői ellenőrzési rendszerének kialakítása, működtetése.

4) Az Ügyfél vagyonában, tőkéjében beálló változások megítélése, ezekből eredő döntések

meghozatala.

5) Az Ügyfél vezetői (tulajdonos, vezető tisztségviselő) döntéseinek minősítése.

6) Az Ügyfél biztosítási ügyeinek intézése.

7) Minden a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről, illetve az Európai

Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó

intézkedések végrehajtásáról szóló magyar és nemzetközi jogszabályban az Ügyfélre

mint „szolgáltatóra” előírt kötelezettségek teljesítése, úgy mint a vonatkozó jogszabályi

háttér megfelelő szintű megismerése, az abban foglaltak alkalmazása, a változások

figyelemmel kísérése; a kijelölt személy(ek) kijelölése és szükséges bejelentése; az

Ügyfélre vonatkozó szabályzat elkészítése, aktualizálása, bejelentése vagy

engedélyeztetése; az Ügyfél belső kockázatainak kezelése, az Ügyfél működése során a

felmerülő események bárminemű minősítése és hatóság felé történő jelentése; illetve

egyéb, az e témában a szolgáltatóra háruló feladat teljesítése, helyzet kezelése.

8) Az Ügyfélnél alkalmazott adatkezelési és titokvédelmi szabályrendszer kialakítása,

szabályzatba foglalása, működtetése, a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés

folyamatos biztosítása (GDPR).

A bérszámfejtési, munkaügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatok tartalma a Könyvelő és az

Ügyfél szerint a 4. pont alatt kerül részletezésre.

A 4.2. pontban szereplő bérszámfejtéssel, illetve munkaüggyel kapcsolatos feladatok akkor sem

képezik a szerződés tárgyát (kivéve, ha erről a felek ettől eltérően állapodnak meg), ha a Könyvelő

bérszámfejtési szolgáltatást végez az Ügyfél számára.

1.5 Az Ügyfél feladatkörébe tartozó feladatoknál a Könyvelő igyekszik az Ügyfélnek a tőle telhető

legnagyobb segítséget megadni annak érdekében, hogy az Ügyfél a szükséges kötelezettségeinek

eleget tudjon tenni. Mivel ezek a feladatok nem tartoznak a fentebb meghatározott könyvviteli

tevékenység körébe, ezért e feladatok figyelemfelhíváson túli átvállalása a Könyvelő tanácsadói

vagy adminisztratív szolgáltatásának keretében és az azokra vonatkozó díjazásával történik.

1.6 A Könyvelő igyekszik a kapcsolati tőkéjével is támogatni az Ügyfelet. Ennek keretében olyan, a

Könyvelő kapcsolatrendszerébe tartozó specialistákat tud az Ügyfélnek – minden

ellenszolgáltatás nélkül – ajánlani, amelyek szolgáltatásainak igénybevétele az Ügyfél számára

kötelező vagy kedvező lehet. A teljesség igénye nélkül: ügyvéd, környezetvédelmi szakember,

vámügyintéző, irodaszer-ellátó, banki szolgáltatások, transzferár-auditor, pályázatírás,

energetika, csomagolástechnika, IT- és webszolgáltatások, biztosításközvetítés, kedvező

bérkiegészítési rendszerek (cafeteria), reklámgrafika, rendezvényszervezés, munkaerő-kölcsönző

és -közvetítő stb. Ezekre a szolgáltatásokra az Ügyfél közvetlenül köthet szerződést az adott

szolgáltatóval.

1.7 A Könyvelő a folyamatosan karbantartott honlapján keresztül informálja az Ügyfelet aktuális

adózási, gazdasági, cégvezetési kérdésekről. Elérhetősége: www.pikkpakkprofit.hu. A Könyvelő

elektronikus hírlevélben küldi el az Ügyfél megadott címére a honlapjára újonnan feltett cikkek

rövid ismertetését. A honlapon megtalálhatóak az előző időszakra vonatkozó írások is,

amelyekben kulcsszavak segítségével lehet adott témára keresni. Az Ügyfél érdeke, hogy a

működéséhez a honlapon található információkat megkeresse, informálódjon. A Könyvelő úgy

tekinti, hogy az új információknak az adott honlapra történő feltöltésével eleget tett a tájékoztatási

feladatának, s ez független attól, hogy az Ügyfél a hírlevél alapján elolvasta-e vagy sem az

információt.

1.8 A Könyvelő folyamatosan figyelemmel kíséri az Ügyfél vállalkozásának eredményét, az abban

zajló folyamatokat, s igény szerint segítséget nyújt a vezetői döntések meghozatalához.

2. A főkönyvi könyvelés és a kapcsolódó nyilvántartások vezetése

2.1 A főkönyvi könyvelés a Könyvelő által biztosított jogtiszta forrásból származó programok

segítségével, a Könyvelő irodájában (irodáiban, telephelyén, fióktelepén), annak eszközeivel

történik. Amennyiben a könyvelés – részben vagy egészben – az Ügyfél saját székhelyén,

telephelyén történik, a Felek a feltételekről külön állapodnak meg.

A programok felsorolása:

Könyvelőszoftver:

A program neve: RLB-60 Bt. ügyviteli szoftverek

A program gyártója, forgalmazója: RLB-60 Bt.

A program támogatását megvalósított cég (support) megnevezése: RLB-60 Bt.

Egyéb fontosnak tartott információk: https://www.rlb.hu

Beszámolást támogató szoftver:

A program neve: RLB-60 Bt. ügyviteli szoftverek

A program gyártója, forgalmazója: RLB-60 Bt.

A program támogatását megvalósított cég (support) megnevezése: RLB-60 Bt.

Egyéb fontosnak tartott információk: https://www.rlb.hu

2.2 A Könyvelő a feldolgozási munkák során saját, egységes számlarendjét, illetve számlatükröt

alkalmaz, amelyet az Ügyfél sajátosságainak figyelembevételével alakít, szükség esetén változtat.

Az együttműködés kezdetén, illetve annak folyamán az Ügyfél tájékoztatja a Könyvelőt arról,

hogy milyen adatokra, információkra van külön szüksége, a Könyvelő pedig jelzi, hogy ennek

milyen feltételei vannak. (pl. a könyvelendő bizonylatokon fel kell tüntetni bizonyos

információkat). Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a lekönyvelt tételek utólagos módosítására –

összhangban a számvitel jogszabályi előírásaival – csak egyenkénti visszakönyveléssel és

ismételt lekönyveléssel van lehetőség, azaz nincs lehetőség a lekönyvelt tételek „nyom nélküli

javítására”, törlésére.

2.3 A főkönyvi könyvelés alapját képezi minden olyan szabályzat, amely

– az Ügyfél részéről érvényesen hatályban van,

– a könyveléssel kapcsolatos döntéseket, határidőket tartalmaz.

A Könyvelő az ezekben a szabályzatokban foglaltaktól a bizonylatok feldolgozása során nem

térhet el.

2.4 Az Szt. előírásai szerint a Számviteli politika, a Számlarend és Számlatükör, valamint az egyéb,

a számvitellel kapcsolatos belső szabályzatok (úgy mint pénzkezelési szabályzat, leltározási

szabályzat és önköltség-számítási szabályzat) elkészítése az ügyvezetés felelőssége és feladata.

Ennek kialakításához és folyamatos karbantartásához a Könyvelő minden szakmai segítséget

megad az Ügyfél részére. Ennek keretében felhívja a figyelmet az e területeket érintő jogi háttér

változására, esetenként ajánlásokat ad a szabályzatok módosítására.

2.5 Ha a könyvelés az általánostól eltérő – az Ügyfél választásán alapuló – speciális számviteli vagy

adózási feltételek között történik (pl. bevételi nyilvántartás, mikrogazdálkodói beszámoló,

devizában történő könyvvezetés), akkor a Felek külön állapodnak meg a feltételekről és a jelen

ÁSZF-től való eltérésről. A Felek az új feltételeket a szerződésben vagy annak kiegészítésében

rögzítik.

3. Együttműködés a könyvviteli szolgáltatásban

3.1 Az együttműködés megkezdésekor az Ügyfél a Könyvelő rendelkezésére bocsátja betekintésre és

lemásolásra (szkennelésre) a cég alapításával, cégbírósági bejegyzésével, adóhatósági és

társadalombiztosítási státuszával kapcsolatos iratokat, az élő kölcsön-, lízing- és hitelszerződéseit,

valamint minden olyan adatot és információt, amely a könyvek megnyitásához, a folyamatos

könyveléshez, valamint az elkövetkező zárlati és beszámolási feladatok teljesítéséhez szükséges

vagy később szükséges lesz. Ezen információk köréről a Könyvelő tájékoztatja az Ügyfelet.

3.2 Az Ügyfél lehetőséget teremt az együttműködés kezdetén arra, hogy a Könyvelő megismerhesse

az Ügyfél gazdálkodásának céljait, az Ügyfélnél zajló valós technológiai és gazdasági

folyamatokat, illetve az ezekre vonatkozó döntési és bizonylati rendet.

3.3 Az együttműködés kezdetén a Könyvelő tájékoztatja az Ügyfelet (vagy még csak potenciális

ügyfelet) azokról a gazdálkodási, számviteli, adózási jellegű kérdésekről, amelyeket annak

működése, gazdálkodása szempontjából fontosnak tart. Ennek keretében felhívja a figyelmet a

helytelen eljárásokra, illetve kockázatokra.

3.4 Ha az Ügyfél és Könyvelő szerződéses jogviszonya előtt is volt könyvelés (átvett könyvelés), az

Ügyfél átadja a vállalkozás szabályzatait, az előző könyvelő által készített legutolsó főkönyvi

kivonatot, az utolsó időszak főkönyvi kartonjait és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokat

(immateriális javak és tárgyi eszközök analitikája, befektetési tükör, nyitott vevői és szállítói

folyószámla, folyó ügyek dokumentumai). Az átadás történhet papír alapon vagy elektronikus

formában.

3.5 Amennyiben lehetséges, az Ügyfél lehetőséget teremt arra, hogy a Könyvelő az előző

könyvelővel közvetlenül is felvegye a kapcsolatot, s a még szükséges adatokat, információkat tőle

megszerezhesse. (Ekkor ehhez az Ügyfélnek fel kell mentenie az előző könyvelőt a rá vonatkozó

titoktartási kötelezettség alól.) Ha a kapcsolatfelvételre nincs mód, akkor az Ügyfél feladata az

előző könyvelésről, illetve az előző könyvelőtől minden szükséges információnak a biztosítása.

3.6 A 3.1 pontban jelzett iratok tartalmában bekövetkezett változásról az Ügyfél a változást követő

három (3) munkanapon belül értesíti a Könyvelőt.

3.7 Az adatfeldolgozás, a könyvelés teljeskörűségét – első lépésben – az eredeti bizonylatok

rendelkezésre bocsátásával kell biztosítani. A könyvelési anyagokat (bejövő számlák, kimenő

számlák, bankkivonatok, pénztári bizonylatok, egyéb könyvelendő bizonylatok) az Ügyfél a

tárgyhónapot követő hónap 5-ig köteles hiánytalanul eljuttatni a Könyvelőnek.

3.8 A Könyvelő az átadott bizonylatokon (azok hátoldalán) az átvétel idejét tartalmazó érkeztető

bélyegzővel igazolja azok átvételét, az átvétel pontos időpontját.

A 14 óra után leadott anyagok a másnapi érkeztető bélyegzővel kerülnek be a rendszerbe (A

bizonylatok átadását kísérheti akár tételes kísérőjegyzék is, de annak elkészítése az Ügyfél

feladata.)

3.9 A Könyvelő jogosult a könyvelésre átvett dokumentumokról – kizárólag a későbbi munka

elősegítése céljából – másolatot készíteni vagy elektronikus formátumban azt megőrizni.

3.10 A teljeskörűség, a bizonylatok hiánytalanságának biztosítása az Ügyfél feladata. Ha a Könyvelő

a bizonylatok hiányosságát észleli, azok pótlására – elektronikus levélben – felhívja az Ügyfelet.

3.11 A Könyvelő elkötelezett a munka hatékonyságát fokozó elektronikus megoldások mellett. Ezért

előnyben részesíti és ösztönzi a könyvelési anyag elektronikus formában (is) történő átadását.

Ennek érdekében a Könyvelő és az Ügyfél az együttműködés kezdetén és ezt követően is egyeztet

a lehetőségekről. Ilyenek lehetnek: banki mentések; számlázóprogramokból átadott adatok;

iktatórendszerekből történő adatátadás; más programokból (pl. bér) történő adatátadás. A felek

rögzítik, hogy az elektronikus formában átvett könyvelési adat ugyan csökkenti a manuális

könyvelési munka mennyiségét, azonban olyan pótlólagos (adatkonvertálási, ellenőrzési)

feladatok is jelentkeznek a könyvelés során, amelyek a kézi könyvelésnél nem voltak, így az

átadás módja csak egyedi mérlegelés és elemzés után lehet hatással a könyvelési díjra.

3.12 A Könyvelő az együttműködés menetéről, gyakorlati kérdéseiről a szerződés aláírása előtt szóban

tájékoztatja az Ügyfelet. Az Ügyfél kérheti a Könyvelőt, hogy írásban rögzítsék az

együttműködés gyakorlati kérdéseit. A Felek vállalják, hogy a közös cél elérése érdekében

mindenben igyekeznek magukat a megbeszéltek, illetve az esetlegesen írásban rögzített

feltételekben foglaltakhoz tartani. Az egyéb, nem szabályozott kérdésekben a Felek az

alkalmazandó eljárásokat igyekeznek a munka hatékonyságát, valamint az adózási és számviteli

elvárások minél magasabb szintű teljesítését alapul véve meghatározni.

3.13 A Könyvelő a munkája során csak a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, eredeti

bizonylattal dokumentált adatokat veszi figyelembe. Amennyiben a feldolgozásnál nem

megfelelő, nem egyértelmű bizonylatokkal találkozik, köteles erre az Ügyfelet figyelmeztetni. A

bizonylatok javítása vagy javíttatása az Ügyfél feladata.

3.14 Az Ügyfél (illetve az általa erre a feladatra kijelölt személy) a könyvelési anyagban átadott bejövő

készpénzes és utalásos számlákat aláírásával (szignójával) látja el. Ezzel igazolja az Ügyfél, hogy

az adott költség (ráfordítás) a vállalkozás érdekében felmerült tétel.

3.15 A lekönyvelt gazdasági eseményeket tartalmazó főkönyvi kivonat és minden egyéb egyeztető

analitika a tárgyhót követő hónap 25-30-a között készül el. A Könyvelő az adott hónapra

vonatkozó főkönyvi kivonatot (X-X hónap) és a göngyölített értékeket tartalmazó főkönyvi

kivonatot (0-X hónap) a visszaadandó bizonylatokat tartalmazó iratrendezőbe lefűzi. Ha a

Könyvelő nem kapott meg időben minden szükséges bizonylatot, akkor a kész havi könyvelési

anyag összeállítására csak akkor kerülhet sor, amikor a késve kapott bizonylat(ok) is

feldolgozásra került(ek).

3.16 Ha a Könyvelő úgy ítéli meg, hogy az Ügyfél számára a főkönyvi kivonat kellően nem

értelmezhető, van lehetőség tartalmában egyszerűbb tájékoztatásra is, amely csak az Ügyfél

eredményét, pénzeszközeinek, saját tőkéjének nagyságát tartalmazza. A Könyvelő ezzel az

egyszerűbb tájékoztatással akkor is élhet, ha megítélése szerint az Ügyfél a könyvelési outputok

tartalmát nem veszi figyelembe és ezzel veszélybe kerülhet az Ügyfél tevékenysége,

fizetőképessége, a saját tőke jogszabályban elvárt szintje.

3.17 Az előző két pontban jelzett főkönyvi kivonatokat vagy adatokat a Könyvelő – kérésre –

elektronikus formában megküldi az Ügyfélnek.

3.18 A Könyvelő tájékoztatja az Ügyfelet arról, milyen további output információkat tud a főkönyvi

könyvelésből kinyerni, amelyek segítséget nyújthatnak az Ügyfél működéséhez, gazdasági

döntései meghozatalához.

3.19 Az aktuális (éves, negyedéves, illetve havi) adó és adójellegű kötelezettségek teljesítéséhez

szükséges információkat (adónem, fizetési határidő, összeg, bankszámlaszám, utalásnál

megadandó megjegyzés) a Könyvelő a befizetési határidő előtt legalább két (2) munkanappal

korábban megadja az Ügyfélnek, ha az Ügyfél időben rendelkezésre bocsátotta az ezek

meghatározásához szükséges alapbizonylatokat.

3.20 Azokat az adóbevallásokat, amelyek benyújtására az Ügyfél meghatalmazottjaként a Könyvelő

vállalkozik, köteles a bevallási határidőn belül elkészíteni és megfelelő csatornán keresztül a

hatóságok részére továbbítani. Azokat az adóbevallásokat, amelyek papír alapon, az Ügyfél

aláírásával küldendők be, a Könyvelő legkésőbb az aktuális leadási határidő előtt két (2)

munkanappal minden mellékletével együtt, aláírásra kész állapotban az Ügyfél rendelkezésére

bocsátja.

3.21 Ha az Ügyfél a szerződésben rögzített határidő után bocsátotta a beszámolóhoz, az

adóbevalláshoz (együttesen: okmányok) és/vagy a megfizetendő adó megállapításához szükséges

bizonylatokat, illetve azok egy részét a Könyvelő rendelkezésére, akkor a bevallás elkészítésének

és/vagy a befizetési kötelezettség összegéről szóló információ megadásának határideje az utolsó

bizonylat leadását követő két (2) munkanap. Abban az esetben, amikor a késve leadott

bizonylatok mennyisége miatt nem megoldható a két (2) munkanapon belüli feldolgozás, a

Könyvelő köteles erről tájékoztatni az Ügyfelet. A tájékoztatáson túlmenően a Könyvelő – a

lehetőségek figyelembevételével – köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az

okmányok időben elkészüljenek, s a kötelezettségeknek az Ügyfél minél előbb eleget tudjon

tenni.

3.22 Azokat az okmányokat, melyeket aláírással kell ellátni, az Ügyfél olyan kijelölt képviselője vagy

meghatalmazottja írja alá, aki a jogszabályokban előírt határidőkről és esetleges szankciókról

tudomással bír, valamint rendelkezik az ehhez szükséges jogosítványokkal. Ez vonatkozik az

elektronikus aláírás esetére is.

3.23 Az aláírásra kötelezett bevallásokat, okmányokat aláírás nélkül a Könyvelő nem továbbíthatja. A

késedelmes aláírás miatti határidőcsúszásból eredő jogkövetkezmények az Ügyfelet terhelik.

3.24 A beszámolóra vonatkozó közzétételi kötelezettség – a mindenkori törvényes előírások és a

körülmények figyelembevételével történő – teljesítése az Ügyfél feladata. Ehhez a Könyvelő a

beszámolót a jogszabályi előírások szerint elfogadásra kész formában összeállítja, majd

közzétételre megfelelő formában az Ügyfélnek továbbítja. (Amennyiben az Ügyfél igényli, a

Könyvelő biztosítja, hogy az elektronikus közzétételt az Ügyfél a Könyvelő segítségével – de

nem a Könyvelő nevében – tegye meg.)

3.25 Az Ügyfél köteles minden olyan hatóságtól kapott irat (értesítés, jegyzőkönyv, határozat stb.)

másolatát haladéktalanul – legkésőbb az átvételt követő munkanapon – a Könyvelőnek

továbbítani, amelyek valamilyen anyagi jellegű kötelezettséget is tartalmaznak vagy könyvviteli

szolgáltatások között megnevezett eljárással kapcsolatba hozhatók. Ez vonatkozik a cégkapun át

érkezett olyan okmányokra is, amelyek olyan helyről érkeztek, amelyre a Könyvelőnek nincs

ügykezelői jogosítványa. A Könyvelő az iratra két (2) munkanapon belül, de az iratban szereplő

határidő letelte előtt írásban megteszi észrevételeit. Ha az Ügyfél nem továbbítja időben a kapott

iratot a Könyvelőnek, az esetleges késedelemből eredő következményekért (pl. mulasztási bírság)

a Könyvelőt egyáltalán nem terhelheti felelősség.

3.26 Amennyiben a Könyvelő kap olyan elektronikus értesítést vagy bármilyen más iratot, amely az

Ügyfélre vonatkozik, és érdemi információt tartalmaz, köteles azt, illetve annak másolatát

haladéktalanul – de legkésőbb az átvételt követő munkanapon – az Ügyfélnek továbbítani. Ezt

akkor is meg kell tennie, ha a Könyvelő az ügyfélkapuján vagy az Ügyfél cégkapuján keresztül

olyan levelet, információt kap, nyit meg, amely túlmutat a kompetenciáján.

3.27 A papír alapon érkezett könyvelt bizonylatok visszakereshető módon való rendszerezése,

iratrendezőbe történő lerakása a Könyvelő feladata. A Könyvelő a tárgyévi, rendszerezetten

lefűzött bizonylatokat a feldolgozást követően, de legkésőbb a tárgyévi beszámoló elkészítéséig

őrzi meg. A feldolgozást (annak minden munkafázisát beleértve) követően a Könyvelő a

feldolgozott bizonylatokat visszaszolgáltatja az Ügyfélnek, aki a bizonylatokat köteles

visszafogadni. Ezt követően vagy már év közben is a Könyvelővel való egyeztetés alapján az

Ügyfél gondoskodik a bizonylatok elszállításáról. A törvényekben előírt, a bizonylatokra

vonatkozó megőrzési kötelezettség az Ügyfelet terheli. Amennyiben az Ügyfél nem gondoskodik

a nevezett határidőig a bizonylatainak az elszállításáról, akkor a könyvelő jogosult tárolási díjat

felszámolni.

3.28 Az iratok rendelkezésre bocsátása alapvetően a papír alapú dokumentumok átadását jelenti.

Abban az esetben lehet preferálni az elektronikus dokumentumok használatát, ha a Felek között

erre lehetőség és közös szándék van, továbbá, ha az elektronikus dokumentumok használatát

jogszabályi előírások nem tiltják, vagy azokból nem következik valamelyik Félre nézve hátrányos

következmény.

3.29 Az elektronikus úton érkezett könyvelési bizonylatokat – függetlenül annak formájától, érkezési

módjától – a Könyvelő a könyvelés során, illetve a könyvelési munka befejezéseként nem

nyomtatja ki papírra. (Eltekintve a munkája végzéséhez szükséges eseteket.) Az elektronikusan

könyvelésre eljuttatott, de eredendően papír alapú bizonylatok, valamint az elektronikus alapú

bizonylatok (pl. e-számlák) rendszerezett archiválása és megőrzése az Ügyfél feladata.

3.30 A Könyvelő az általa elfogadott meghatalmazás alapján segítően közreműködik bármely

pénzügyi, gazdasági szerv vagy hatóság által elrendelt ellenőrzés esetén az egyeztetésnél. Ilyen

eljárást támogató együttműködést tanúsít az Ügyfél könyvvizsgálatánál is. A közreműködés a

könyvelésből kinyerhető adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozik azzal, hogy a Könyvelő az

ügyfél nevében nyilatkozatot nem tehet. Az ezeken túli adatok biztosítása, konzultációk, illetve

személyes képviselet a tanácsadói tevékenység keretében kerülnek elszámolásra.

3.31 A Könyvelő az Ügyfél részére, annak üzleti tevékenységével összefüggő adózási, gazdasági

kérdésekben konzultációs lehetőséget biztosít. Ennek formája:

– a Könyvelő hivatalos munkaidején belül igénybe vett telefonon történő megbeszélés;

– előre egyeztetett időpontban személyes konzultáció;

– írásban feltett kérdésekre adandó írásos válasz; illetve

– állásfoglalás kérése saját vagy az Ügyfél nevében a hatóságoktól.

A konzultáció keretében a Könyvelő köteles a felmerült kérdésekben az Ügyfelet – lehetőség

szerint a legátfogóbban – tájékoztatni. Köteles felhívni az Ügyfél figyelmét a témával

kapcsolatban előre látható következményekre. A Könyvelő a lehetőségek ismertetésén túl nem

megy, az érdemi döntés meghozatala minden esetben az Ügyfél kompetenciája. Ez azzal jár, hogy

az Ügyfél teljes mértékben köteles viselni a saját döntései következményeit. A személyes

konzultáció mértéke az árbevételtől függően havonta vagy negyedévente maximum 1 óra – ennek

pontosítása a Szerződésben kerül meghatározásra. A konzultációs idő a Könyvelő teljes

személyzetére együttesen vonatkozik. Az e feletti idő konzultáció címén külön kiszámlázásra

kerül a szerződésben meghatározott tanácsadói óradíj alkalmazásával. A Könyvelő az

időráfordítást időráfordítási rendszerében méri, vagy az egyes kérdések megválaszolásához

szakmailag elfogadható időt veszi figyelembe. Írásos anyag (akár levél formában, akár

elektronikus üzenetben) készítése esetén egy oldal A4-es terjedelmű anyag összeállítása

megközelítőleg 1 óra időráfordításnak felel meg. Ez azonban csak irányszámnak tekintendő, mert

a konkrét díjat az adott kérdés súlya, bonyolultsága dönti el.

3.32 A szerződéses időszak alatt a Könyvelő köteles minden üzleti év zárásáról szóló dokumentációt,

valamint üzleti év közbeni szerződésbontásnál az általa könyvelt időszakról szóló dokumentációt

az Ügyfélnek strukturált, olvasható formában az iratőrzésre vonatkozó szabályok betartásának

biztosításához átadni. Az átadandó dokumentumok a következők:

Papír alapon:

– az üzleti évet lezáró beszámoló,

– a beszámolót elfogadó tulajdonosi döntés.

Olvasható elektronikus formában – jellemzően pdf-dokumentum formájában:

– a beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat,

– az üzleti év időszakának könyvelését tartalmazó főkönyvi kartonok,

– minden főkönyvi pozíciót alátámasztó dokumentum vagy annak a könyvelőnél az üzleti év

zárásánál fellelhető másolata (leltárak, nyitott folyószámlák, számítások, kivonatok stb.),

– az üzleti évhez kapcsolódó adóbevallások,

– az adóbevallásokat alátámasztó analitikák (gépi listák, számítások, döntések).

Xml-formátumban:

– a könyvelési adatállományt tartalmazó elektronikus adatállomány (auditmentés).

A fenti dokumentumok összessége a „mérlegdosszié”, amelynek a funkciója az Szt.

dokumentumok megőrzésére vonatkozó előírásainak való megfelelés biztosítása. Ennek a

dokumentációnak a megőrzési kötelezettsége az Ügyfelet terheli.

A Könyvelő az elektronikusan kezelt adatokat, listákat, nyilvántartásokat az átadandó adatok

terjedelmének megfelelő adathordozóra írva adja át. A Felek megállapodhatnak abban is, hogy az

elektronikus dokumentumokat a Könyvelő valamely, a Felek által elfogadott elektronikus

csatornán keresztül továbbítja az Ügyfélnek. A Könyvelő az elektronikus formában átadott

anyagoknál figyelemmel van az elektronikus információk megőrzésének mindenkor érvényes

szabályaira, s ezek alapján olyan átadási, mentési formát, illetve adathordozót választ, amely

garantálja az adatok szabályos eredetét, sérthetetlenségét és későbbi olvashatóságát. Az

adattovábbítási csatornáról a Felek a könyvelésre vonatkozó szerződés mellékletében állapodnak

meg.

A Felek kölcsönösen aláírt jegyzőkönyvben akceptálják

– a mérlegdosszié átadását és

– a hozzá tartozó elektronikus adatállományoknak a könyvelésre vonatkozó szerződés

mellékletében rögzített csatornán történt továbbítását.

Az átadott adatok, nyilvántartások, számviteli bizonylatok – beleértve ezek elektronikusan

megküldött formáit és adatait is – adó- és számviteli törvényekben előírt megőrzéséről a

szerződés megszűnését követően az Ügyfél köteles gondoskodni.

3.33 A szerződéses kapcsolat lezárása után a Könyvelő köteles a még nála lévő, az Ügyfélre vonatkozó

eredeti dokumentumokat visszaszolgáltatni. A Könyvelő az Ügyfél dokumentumait csak addig

tarthatja magánál, ameddig azokat még bármilyen feladat ellátásához fel kell használnia (pl. a

beszámolót össze kell állítani és a hozzá kapcsolódó bevallásokat el kell készítenie). Az Ügyfél

köteles a Könyvelőnél lévő eredeti dokumentumokat a Könyvelő jelzésének megfelelően

visszavenni.

3.34 A szerződéses kapcsolat végén a Könyvelő annak érdekében, hogy az Ügyfél számára a

számviteli munka folytatásához – igény szerint – adatokat tudjon biztosítani, az Ügyfélre

vonatkozó elektronikus adatállományokat (könyvelési rendszerben lévő adatok, szöveges és

adatfájlok) a saját rendszerében a szerződés felmondását követően az utolsó beszámoló és/vagy

adóbevallás leadását (maximális leadási határidőt) követően további 12 hónapig tarthatja meg

jogszerűen (változatlan formában). Ezt követően a Könyvelő az Ügyfél adatait a saját

rendszeréből vagy az általa használt idegen rendszerekből törli vagy közvetlenül nem

hozzáférhető állapotra állítja. A szerződéses kapcsolat végétől a törlésig a Könyvelő csak az

Ügyféllel történt egyeztetés után használhatja fel az adatokat.

BÉRSZÁMFEJTÉSI TEVÉKENYSÉG

4. A bérszámfejtési tevékenység tartalma

4.1 A bérszámfejtési munkák alatt mindkét Fél a következő feladatok elvégzését érti:

1) A havi egyszeri bérfeladás vagy munkahelyi jelentés alapján a dolgozók bruttó bérének,

a levonásoknak, a kifizetendő nettó bérek összegének a megállapítása.

2) Bérszámfejtési összesítők összeállítása (bérjegyzék, levonási listák, utalási listák,

bérjegyzékek átvételi listája).

3) Társadalombiztosítási jelentések, elszámolások, összesítők, bevallások (állami és magán-

illetve önkéntes és kötelező jelleggel fizetett nyugdíjpénztárak, egészségbiztosítók,

önsegélyező pénztárak felé) elkészítése, szükség esetén annak postázása.

4) Az Ügyfél által a bérek és egyéb juttatások után fizetendő adók és bérrel kapcsolatos

járulékok megállapítása, ezeknek a kötelezettségeknek a pénzügyi teljesítéséhez

szükséges információk megadása.

5) Egyéni és Ügyfélre vonatkozó összesítő munkaügyi és bérügyi nyilvántartások vezetése.

6) Éves adóelszámoláshoz szükséges igazolások elkészítése.

7) A belépő dolgozók bérszámfejtési rendszerbe való felvétele, az előző munkáltatótól

megkapott adatok nyilvántartásba vétele.

8) A kilépő dolgozók esetén a kilépésnél szükséges bér- és munkaügyi dokumentumok

kiállítása és az Ügyfélnek való továbbítása.

4.2. A bérszámfejtéssel kapcsolatosan az Ügyfél feladatkörébe tartozó feladatok – a teljesség igénye

nélkül – az e pontban felsoroltak. A Könyvelő a szerződés aláírása előtt szóban tájékoztatja az

Ügyfelet e feladatok, jogok és kötelezettségek tartalmáról. A Felek ezt követően állapodnak

meg abban, mely feladatokban és milyen mértékben tud a Könyvelő az Ügyfélnek az adott

kérdésben szolgáltatást nyújtani.

1) Munkaszerződések alaki és tartalmi elemeinek meghatározása.

2) Munkaszerződések megkötése, módosítása és felbontása.

3) Újonnan belépő, illetve kilépő dolgozóknak a munkaügyi, társadalombiztosítási,

egészségpénztári, nyugdíjpénztári bejelentése, kijelentése.

4) A munkaviszony létesítésével kapcsolatosan fennálló jelentési és tájékoztatási

kötelezettségek teljesítése (úgy a munkavállaló, mint a hatóságok felé).

5) A munkavállalók jövedelmének (bérek, juttatások, premizálás) meghatározása személyre

szabott juttatási kereteinek (pl. természetbeni juttatás) nyilvántartása. Ide tartozik az ún.

„cafeteria-rendszer” kialakítása, az ahhoz szükséges szabályzat kialakítása, személyi

nyilvántartása.

6) Az adandó és adható pótlékoknak, juttatásoknak a meghatározása, esetleges keretösszegek

meghatározása, figyelése.

7) A munkáltatói jogok és kötelességek gyakorlása, a Munka Törvénykönyve, a Kollektív

szerződés ágazati és egyéb csoportokra vonatkozó előírásainak a betartása és betartatása.

8) Az Ügyfélnél a munkaügyi, tűz- és munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi kérdések

kezelése.

9) Ügyfélnél történő teljesítmény-elszámolás, s ez alapján a bruttó bér összegének a

meghatározása.

10) Kötelező és ajánlott béremelésekről a döntés meghozatala, arról a dolgozók értesítése.

11) Munkaügyi adatok elsődleges nyilvántartása, az adatokban bekövetkezett változások

nyomon követése.

12) Munka- és bérügyi viták lefolytatása az Ügyfél dolgozóival.

13) Jelenlét, távollét időbeni és jogcím szerinti nyilvántartása, vezetése.

14) Belföldi, külföldi kiküldetések, kirendelések szervezése, elszámoltatása.

15) Az Ügyfél dolgozói személyes társadalombiztosítási ügyeinek intézése.

16) Az Ügyfél dolgozóival való különböző tárgyú szerződések megkötése, az azokban

foglaltak nyomon követése, betartása és betartatása, szankcionálása (pl. kölcsönszerződés,

tanulmányi szerződés stb.).

17) A szakmunkástanulókkal, diák- és alkalmi munkával, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos

adminisztratív feladatok, engedélyeztetési eljárások és jelentési kötelezettségek teljesítése.

18) Az Ügyfélnél dolgozó munkatársak, az Ügyfél tulajdonosi köréhez tartozó önadózást

választó személyek egyéni jellegű adózási kérdéseinek megoldása, személyi jövedelemadó

bevallásának elkészítése.

19) A munkaügyi és bérügyi jellegű iratoknak közvetlenül a dolgozók részérére történő

átadása, postázása.

20) Leépítés, csoportos leépítés esetén a munkaügyi szervekkel való kapcsolat minden formája.

21) Szabadságkiadás (időbeosztás, engedélyezés, dokumentálás).

22) A nettó bérek kifizetésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok (pl. „borítékolás”,

átutalási megbízások megírása, elektronikus banki utalás)

23) Az Ügyfél dolgozóit informálni arról a tényről, hogy a személyes adataikat külső

szolgáltató kezeli. A Könyvelő rendelkezésre bocsátja a dolgozók adatkezelését

engedélyező nyilatkozatot, amelyet az Ügyfél köteles a dolgozóival aláíratni és annak egy

példányát a Könyvelő részére visszajuttatni.

5. Együttműködés a bérszámfejtésben

5.1 A Könyvelő a bérszámfejtési tevékenységet saját maga, a saját IT-rendszerében, jogtiszta, magas

szakmai színvonalat képviselő programmal vagy „alvállalkozó’ segítségével, annak munkájának

szoros ellenőrzésével végzi.

5.2. Az Ügyfélnél az új dolgozók beléptetése és a munkaviszony létesítéséhez szükséges adatok

maradéktalan összegyűjtése, majd a Könyvelő részére történő eljuttatása az Ügyfél feladata.

Ehhez a Könyvelő támogatásként megadja, hogy milyen adatokra és dokumentumokra van

szükség a belépő dolgozóval és a munkaviszony létesítésével kapcsolatosan.

5.3. Az Ügyfél feladata az új munkavállaló Mt. és GDPR szerinti kötelező tájékoztatása

– az Mt. által kötelező jelleggel megadott információk (Mt. 46-47. §);

– ki végzi a bérszámfejtési tevékenységet, illetve külső szolgáltatóként vagy alkalmazottként;

– milyen, a munkavállalóra vonatkozó adatok kerülnek külső szolgáltatóhoz;

– a munkavállaló kapcsolattartása a bérszámfejtéssel – a Könyvelő nem tart közvetlen

személyes kapcsolatot az Ügyfél munkavállalóival, hanem minden adat és információ a

könyvelésre vonatkozó szerződésben megnevezett személyeken keresztül történik.

5.4. Az Ügyfél havonta, legkésőbb a tárgyhót követő 2-áig elküldi a bérszámfejtéshez szükséges

alapdokumentumokat és egyéb bérszámfejtéshez szükséges adatokat, információkat (pl.

„Munkahelyi jelentés”, betegállományok, szabadságok, nyújtott természetbeni juttatások,

kiküldetések stb.) a Könyvelőnek.

5.5. Az Ügyfél folyamatosan írásban tájékoztatja a Könyvelőt a nála bekövetkező munkaügyi és

bérszámfejtést érintő változásokról. A bérszámfejtés előtt rendelkezésre bocsátja a belépő

dolgozók személyes és a bérszámfejtéssel összefüggő adatait, a dolgozó munkaszerződését és

az előző munkáltatóktól származó igazolásokat. Az Ügyfél a kilépő dolgozóknál megadja a

kilépéssel kapcsolatos összes információt.

5.6. A Könyvelő által igényelt összes adat rendelkezésre állása után a Könyvelő elvégzi a szükséges

számfejtési munkákat. A bérszámfejtés elvégzése után a Könyvelő a bérszámfejtési outputokat

(utalandó bérek listája, fizetendő adók és járulékok, levonások listája, bérjegyzékek, esetleges

egyéb dokumentumok stb.) eljuttatja az Ügyfélnek, aki azokat ellenőrzi, majd megteszi a

szükséges pénzügyi lépéseket (fizetés, utalás).

5.7. Ha a Könyvelő a nevesített kapcsolattartójától – a kért időponthoz képesti csúszással, de

legkésőbb a tárgyhót követő 7-éig sem kapja megidőben a bérszámfejtéshez szükséges

adatokat, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfél vezetését. Részlegesen küldött

adatok esetén a Könyvelő a rendelkezésére álló információk alapján elkészíti a számfejtést, s

az eredményt a hiányosságokra való figyelemfelhívással eljuttatja az Ügyfélnek. Ha az Ügyfél

oldaláról a korrekció, hiánypótlás megtörténik, akkor a Könyvelő elvégzi a szükséges

javításokat, azonban a korrigált bérszámfejtésekre vonatkozóan emelt díjtételt alkalmazhat.

5.8. Ha az Ügyfél hibájából, késedelméből a már elkészített bérszámfejtést utólag módosítani kell,

akkor a Könyvelő jogosult erre vonatkozóan – a többletmunka jellegének és mennyiségének a

figyelembevételével – díjat felszámítani. Ha a bérszámfejtéssel kapcsolatosan a már leadott

adóbevallást módosítani kell, akkor az önellenőrzésnek minősül. Ennek díjtétele megegyezik

az általános együttműködés során felszámított díjtétellel.

5.9. A Könyvelő úgy köteles a saját munkáját megszervezni, hogy a számfejtéssel biztosítható

legyen az Ügyfélnél annak előre meghatározott munkabérfizetési gyakorisága és a bérfizetés

napja és módja.

5.10. A Könyvelő írásban informálja az Ügyfelet a bérszámfejtéssel kapcsolatos aktuális

költségvetési kötelezettségekről (adónem, költségvetési számla, határidő, utalandó összeg,

utalás megjegyzése).

5.11. A Könyvelő az aktuális törvényekben meghatározott módon és formában elkészíti a

munkavállalóknak szóló bérrel kapcsolatos igazolásokat, az adóhatóság részére a szükséges év

közbeni és év végi jelentéseket, bevallásokat. A Könyvelő gondoskodik azoknak az illetékes

helyre, a megfelelő aláírásokkal együtt történő továbbításáról.

5.12. A bérszámfejtéssel és munkaüggyel kapcsolatos adatokat a könyvelési adatokhoz hasonló

módon a Könyvelő évente egy alkalommal, az üzleti év zárásához kapcsolódóan, illetve év

közbeni szerződésbontás esetén az együttműködés utolsó bérszámfejtési havát követően,

strukturált formában és olvasható módon archiválja és az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

5.13. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy a munkaügyi adatokra vonatkozó iratőrzési szabályokra

az iratőrzésre vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a jogszabályi előírások

hiánya esetén a megőrzés idejének eldöntése az Ügyfél saját mérlegelésébe tartozik. A bér- és

munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó jogszabályi előírások és saját hatáskörben hozott

döntések betartásáért az Ügyfél a felelős.

5.14. A szerződéses kapcsolat lezárása után a Könyvelő köteles a még nála lévő, az Ügyfél

foglalkoztatottaira vonatkozó eredeti dokumentumokat az Ügyfélnek visszaszolgáltatni. A

Könyvelő az Ügyfél foglalkoztatottakkal kapcsolatos dokumentumait csak addig tarthatja

magánál, ameddig azokat még bármilyen feladat ellátásához fel kell használni (pl.

adatszolgáltatás). Az Ügyfél köteles a Könyvelőnél lévő eredeti dokumentumokat a Könyvelő

jelzésének megfelelően visszavenni.

5.15. A szerződéses kapcsolat végén a Könyvelő annak érdekében, hogy az Ügyfél számára a

bérszámfejtési munka folytatásához – igény szerint – adatokat tudjon biztosítani, az Ügyfél bér-

és munkaügyi adataira vonatkozó elektronikus adatállományokat a saját rendszerében a

szerződés felmondását követően az utolsó beszámoló és/vagy adóbevallás leadását (maximális

leadási határidőt) követően további 12 hónapig tarthatja jogszerűen (változatlan formában)

meg. Ezt követően a Könyvelő az Ügyfél munkaügyi és bérszámfejtési adatait a saját

rendszeréből vagy az általa használt idegen rendszerekből törli, vagy közvetlenül nem

hozzáférhető állapotra állítja. A szerződéses kapcsolat végétől a törlésig a Könyvelő csak az

Ügyféllel történt egyeztetés után használhatja fel az adatokat.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

6 A kapcsolattartás személyi feltételei

6.1 A könyvelésre vonatkozó jogviszony létesítésére az Ügyfélnek a közhiteles nyilvántartásban

szereplő képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője vagy általa igazoltan ilyen

kötelezettségvállalásra felhatalmazott személy jogosult.

6.2 A Felek kötelesek egymást haladéktalanul, írásban informálni a képviselet változását illetően.

6.3 Az Ügyfélnek a könyvelésre vonatkozó szerződést aláíró képviselője nyilatkozik arról, hogy a

szerződés tárgyára vonatkozó megbízást az általa képviselt cég nevében adja.

6.4 A Könyvelővel való kapcsolattartás céljából az Ügyfél az egyes feladatokhoz, információs

szintekhez különböző személyeket társíthat. A Felek a kapcsolattartó személyeket (név, beosztás,

könyvelővel való információs találkozási pont) a felek közötti könyvelésre vonatkozó szerződés

mellékletében rögzítik. Tájékoztató jelleggel megadjuk a könyveléshez kapcsolódó feladatokat,

illetve beosztásokat. Az Ügyfél ennek megfelelően a saját struktúrájának, érdekrendszerének,

információbiztonságának függvényében változtathatja ezt meg. A Felek információk alatt értik

az azokat hordozó dokumentumokat is.

Ügyvezető(k), igazgató(k): A Könyvelő részére bárminemű információ megadására jogosult,

illetve számára a Könyvelő mindennemű információ megadására köteles. Ezen belül kiemelten:

– Könyvelésre vonatkozó szerződés megkötése, felbontása, abban bármilyen változtatás

kezdeményezése.

– Feldolgozott adatokba való teljes körű betekintés.

– Gazdasági jellegű döntések meghozatala, a vállalkozás stratégiájának kijelölése, arról a

Könyvelő tájékoztatása.

– Beszámolóval kapcsolatos döntések meghozatala, a beszámoló aláírása.

Irodavezető, titkár(nő), pénzügyi vezető: A Könyvelőnek minden általa ismert, a könyvviteli

szolgáltatáshoz szükséges információ megadására köteles, illetve a Könyvelő számára csak

azokat az információkat adhatja meg, amelyek megadását az ügyvezető rendeli. Jellemzően:

– alapbizonylatok átadása a könyvelésnek,

– alapbizonylatok visszavétele a könyveléstől,

– bizonylatokkal kapcsolatos információk biztosítása a könyvelés felé,

– bizonylatokkal kapcsolatos ügyintézési feladatokra vonatkozó információk a könyveléstől.

Ügyvezető által dokumentáltan megjelölt személy: azokat az adatokat, információkat adhatja meg

és kaphatja meg, amelyeket az ügyvezető írásban rögzítetten megjelöl.

6.5 A Könyvelő kommunikációs rendje kötött.

A Könyvelő vezető tisztségviselője: Az Ügyfél részére szakmai kérdésekben jogosult és a Felek

közötti együttműködésre vonatkozóan köteles mindennemű információt megadni.

Irodavezető, titkár(nő): Az Ügyfélnek csak a könyvelési anyagok átadásával kapcsolatos

adatokat, információkat jogosult és köteles megadni. Az anyag feldolgozottságával kapcsolatos

kérdéseknél a válasz előtt köteles a könyvelést végző munkatárssal és az ügyvezetővel egyeztetni.

Könyvelő, bérszámfejtő, controlling, adózási ügyekért felelős munkatársak: Csak az ő

területükhöz tartozó információkat jogosultak megadni, a Könyvelőre, annak működésére

vonatkozó információkat nem adhatnak ki az Ügyfélnek.

6.6 A Könyvelő a vállalt feladatok teljesítését saját belső szervezeti struktúrájában és személyi

állományának, illetve szaktudásának a lehető legoptimálisabb kihasználásával szervezi meg, oldja

meg. Ennek érdekében az Ügyfél a Könyvelő szervezetén belül több munkatárssal is kapcsolatba

kerülhet. A Könyvelőnél külön személy foglalkozhat az adminisztratív ügyekkel, a könyvelési

tevékenységgel, az adózási kérdésekkel, a bérszámfejtéssel és a beszámolási, controlling

feladatokkal. Az Ügyfél ezt a struktúrát akceptálja, kommunikációjában (kérdéseiben,

közléseiben) igyekszik ehhez alkalmazkodni. A Könyvelő feladata az Ügyféltől kapott

információknak a saját szervezeti struktúráján, munkamegosztási rendszerén belüli továbbítása,

megosztása annak érdekében, hogy mindenki megkapja a számára fontos adatokat, információkat;

ezek alapján pedig a szerződésben foglalt vállalásoknak minél magasabb szinten eleget tudjon

tenni.

6.7 Az Ügyfél mindenkor érvényes és hatályos alapító okiratában szereplő tulajdonosok, vezető

tisztségviselők, illetve az azok által írásban meghatalmazott személyek jogosultak – a Felek által

előre egyeztetett időpontban, személyazonosságuk igazolása után – a könyvelésbe a Könyvelő

irodájában betekinteni.

6.8 A könyveléshez való távoli elektronikus hozzáférés biztosításának személyi és technikai

feltételeiről a Felek vezető tisztségviselői vagy az általuk a könyvelésre vonatkozó

szerződéskötésre felhatalmazott személyek – a saját munkamódszereiknek és érdekrendszerüknek

az egyeztetése után – döntenek. A jogosultságok megadása és visszavonása a Felek vezető

tisztségviselőjének vagy az általa a könyvelésre vonatkozó szerződés megkötésére

meghatalmazott személynek a feladata.

6.9 A Könyvelő vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez igénybe vehet jogilag különálló alvállalkozót.

Az alvállalkozót a Felek úgy kezelik, mintha az a Könyvelő belső struktúrájának a részét képezné.

6.10 Az Ügyfél kezdeményezheti a Könyvelő (mint gazdasági társaság) tagja, alkalmazottja felé eseti

vagy állandó meghatalmazás adását az adóbevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton

történő teljesítésére, az adózással kapcsolatos ügyek intézésére vonatkozóan. Az eseti vagy

állandó meghatalmazás csak akkor lép életbe, ha azt a meghatalmazott és a Könyvelő (mint

gazdasági társaság) vezetője is írásban, aláírásával igazoltan elfogadja, s azt az adóhatóság felé

bejelentik.

6.11 A Könyvelő nem jár el a következő esetekben:

 a belföldön nem letelepedett adóalany képviseletében,

 adózási ügyvivőként,

 pénzügyi képviselőként,

 a kezelt vagyon képviseletében.

6.12 Az Ügyfél csak akkor adhat eseti jellegű meghatalmazást adózási jellegű ügyeken kívül a

Könyvelőnek, ha a Könyvelő a meghatalmazást elfogadja. A Könyvelő a meghatalmazás

birtokában is csak ügykezelőként járhat el, nyilatkozatot az Ügyfél nevében nem tehet,

kötelezettséget az Ügyfél nevében nem vállalhat.

6.13 Ha a meghatalmazás intézményére vonatkozó felkérést a Könyvelő nem fogadja el, akkor a

vonatkozó bevallások, adatszolgáltatások teljesítése az Ügyfél által történik. Ennek

lebonyolításához a Könyvelő minden olyan tartalmi, formai és technikai támogatást biztosít,

amely a könyvelési rendszerből kinyerhető vagy az általános szakmai normarendszer alapján a

könyvelőnek tudnia kellene. Ez jelenti egyrészről a szükséges adatok küldhető formában való,

időben történő rendelkezésre bocsátását, másrészt a benyújtás technikai lebonyolításának a

levezénylését (írásos útmutatóval vagy szóban).

6.14 A Könyvelőnek jogában áll az eseti vagy az állandó meghatalmazást visszaadni. Ez esetben a

Könyvelő gondoskodik arról, hogy a meghatalmazás tényének a visszavonása az illetékes

hatóságok felé bejelentésre kerüljön, illetve tájékoztatást ad az Ügyfélnek a lehetséges

joghatásokról.

6.15 Ha az Ügyfélnél olyan személyi változás lép életbe, amikor az addigi képviselet nem biztosított

(pl. felszámolási eljárás), minden addig adott meghatalmazás automatikusan megszűnik. Ilyen

esetben a Könyvelő köteles felhívni a figyelmet a képviselet megszűnésével kapcsolatos

következményekre, az Ügyfél pedig köteles az új képviseletről gondoskodni, vagy az új külső

képviselőt akceptálni.

6.16 A cégkapun vagy ügyfélkapun elektronikusan a Felek bármelyikéhez érkezett és továbbítandó

levelek, ügyiratok, okmányok küldésének módja: elektronikus levél (e-mail).

6.17 Biztonságtechnikai megfontolásból a Könyvelő jogosult a biztonsági mentések készítésére,

készíttetésére, s azoknak a könyvelés helyén kívüli tárolására. Az Ügyfél tudomásul veszi ennek

a tényét.

6.18 Ha valamely Fél akadályoztatva van az általa vállalt kötelezettség teljesítésében, köteles erről a

másik Felet haladéktalanul tájékoztatni. A Felek leszögezik, hogy a tájékoztatás módja az írásban

történő közlés, de e mellett szóbeli egyeztetéssel kell az akadályoztatásból eredő károk

csökkentésének módját megbeszélni.

6.19 A Könyvelőnél a személyesen vagy telefonon történő ügyintézésre szolgáló idő hétfőtől

csütörtökig 9.00 órától 15.30 óráig tart, illetve a Könyvelővel előre egyeztetett időpontban. A

könyvelőirodában pénteki napokon nincs ügyfélfogadás.

7 Felelősségi kérdések

7.1 A könyvelés pontosságáért és szabályszerűségéért, a Könyvelő által vezetett nyilvántartások

rendelkezésre bocsátott bizonylatokkal való egyezőségéért, az ebből készített bevallások,

beszámolók pontos, határidőre történő elkészítéséért – jelen ÁSZF Ügyfélre rótt

kötelezettségeinek teljesítése esetén – a Könyvelő felelősséget vállal.

7.2 A bizonylatok határidőn túli rendelkezésre bocsátásából eredő mindennemű késedelem az Ügyfél

felelőssége, veszélye és kára.

7.3 Az Ügyfél által kibocsátott és befogadott számlák tartalmi, formai és adózástechnikai hibái miatt,

továbbá a könyvelés rendelkezésére bocsátott bizonylatok, okmányok, alaki megfelelőségéért,

tartalmáért, a rendelkezésre bocsátott másolatoknak az eredetivel való megegyezőségéért, a

létrehozott és a könyvelés részére átadott elektronikus adatállományok eredetiségéért,

helyességéért és továbbfeldolgozhatóságáért, a bizonylatok mögött lévő gazdasági események

valódiságáért, nemzetközi adózásbéli megítélésükért a Könyvelő semminemű felelősséget nem

vállal, a teljesítésigazolás valódiságát nem vizsgálja, nem vizsgálhatja. (Az Ügyfél felelősségét

nem mentesíti az a tény, hogy átadta a Könyvelőnek a bizonylatokat, illetve az az igénye sem,

hogy a Könyvelő az általa észlelt minden hibára, hiányosságra felhívja-e a figyelmet.)

7.4 Az Ügyfél köteles a késedelméből, hibájából vagy ezekből származó bármilyen akadályoztatásból

eredő károkat, illetve többletköltségeket – külön megállapodás, illetve kalkuláció szerinti

mértékben – megtéríteni a Könyvelőnek. Az Ügyfél vállalja, hogy a kártérítést vagy kártalanítást

a Könyvelő felé teljesíti függetlenül attól, hogy ki volt a kárt elszenvedő (a Könyvelő, a Könyvelő

munkatársai, a Könyvelő partnerei). Ha a kártérítés vagy kártalanítás nem a Könyvelőt, hanem

harmadik személyt illeti, akkor a Könyvelő haladéktalanul továbbítja azt az érintettnek.

7.5 A Könyvelő nem tehető felelőssé azon tételekkel kapcsolatos adózási és számviteli

következményekért, amelyek nem az általa könyvelt, rögzített bizonylatokból, nem az általa

végzett számításokból, jelentésekből, könyvelési kimenetekből erednek. (Nem tartoznak ide a

Könyvelő alvállalkozói által végzett ilyen jellegű tevékenységből származó károk, azokért a

Könyvelő a felelős.)

7.6 A Könyvelő nem felel azon károkért, amelyek abból adódtak, hogy az Ügyfél által közölt

információk, adatok és bizonylatok nem a valóságnak és az előírásoknak megfelelők, illetve

helytelenek voltak vagy nem megfelelő időben kerültek a Könyvelőhöz.

7.7 Ha valamely hiba, hiányosság miatt az Ügyfél felszólamlása jogos, a Könyvelő köteles az

esetleges hibáit, hiányosságait legkésőbb az annak felfedezésétől számított öt (5) munkanapon

belül felülbírálni és korrigálni.

7.8 Az adatfeldolgozás hibájából eredő károkért – amennyiben a Könyvelő felelőssége egyértelműen

megállapítható – a helytállási kötelezettség a Könyvelőt X havi könyvelési díj mértékéig terheli.

7.9 A Könyvelő felelősségbiztosításán keresztül a 7.8 pontban meghatározott mértékig megtéríti azon

károkat, amelyek kizárólagosan az ő hibájából, késedelméből származnak. Ennek eljárási rendje

a következő:

1) Az Ügyfél jelzi a Könyvelő felé azokat a károkat, amelyek nála kizárólagosan a könyvelő

hibájából eredően következtek be.

2) A kártérítésnél szóba jöhető károk alatt a Felek az adózás rendjéről szóló jogszabályok

mindenkori tartalmának megfelelő bírságokat és pótlékokat értik, amelyek a könyvelői

szerződésben meghatározott szakmai szolgáltatásra irányadó foglalkozási/szakmai előírások

és szabályok, szerződési rendelkezések megszegésével/megsértésével összefüggésben

keletkeztek. A kártérítésnél szóba jöhető károk fogalmába nem tartozik bele

– az adóhiány és adótöbblet összege, mert az adott ügylettel kapcsolatosan egyébként is az

Ügyfelet terhelné, illetné;

– a termelési, szolgáltatási, kereskedelmi ügymenethez tartozó következmények;

– az Ügyfél által a könyvelési anyag ellenőrzésére, újbóli könyvelésére, konzultációra

igénybe vett külső szakértő díja;

– az Ügyfél, illetve annak felelős vezetése jogi és jogszabályi ismereteinek hiányából eredő

következmények;

– azok a károk, amelyek az Ügyfél jóváhagyásával keletkeztek vagy az Ügyfél Könyvelőnek

adott utasításából erednek;

– az Ügyfél vagyonában beállott csökkenés, az elmaradt vagyoni előny és az Ügyfél vagyoni

hátrányok kiküszöböléséhez felmerült költségek;

– az Ügyfél és a Könyvelő szerződéses és munkakapcsolatát megelőző időszakra vonatkozó,

vagy abból az időszakból eredő következmények.

3) A Könyvelő az Ügyfél jelzésétől számított tizenöt (15) napon belül jelzi az Ügyfél felé,

mennyiben tartja magát felelősnek a kár bekövetkeztében. Ha a Könyvelő bizonyítja, hogy ő

az adott helyzetben a tőle elvárható módon járt el, akkor a kártérítés kérdése a továbbiakban

nem merül fel. Ha az Ügyfél a bizonyítást, illetve a vétkesség mértékét nem fogadja el, a felek

független igazságügyi könyvszakértőt bíznak meg a vétkesség tényének és a vétkesség

mértékének a megállapítására, amelynek véleményét úgy az Ügyfél, mint a Könyvelő

elfogadni köteles. A független igazságügyi könyvszakértő személyében a felek közös

véleménye szükséges. Ha a Felek ebben nem tudnak megállapodni, akkor az igazságügyi

könyvszakértő a Magyar Könyvvizsgálói Kamara címjegyzékéből véletlenszerűen kerül

kiválasztásra.

4) Ha a Könyvelő elismeri, hogy az adott kár teljes mértékben az ő hibájából következett be,

annak kiküszöbölésére nem tett semmilyen megelőző intézkedést sem (pl. nem hívta fel az

Ügyfél figyelmét bizonyos szabályok betartására, vagy az Ügyfélnél keletkező bizonyos

hibák kiküszöbölésére), akkor a kár a Könyvelő felelősségbiztosítását kezelő biztosítási

alkusz céghez és biztosító társasághoz bejelentésre kerül. A Könyvelő az alkusz és a biztosító

személyére vonatkozóan Köteles tájékoztatást nyújtani az Ügyfélnek.

5) A Könyvelő köteles a biztosító társaság és a biztosítási alkusz előírásainak megfelelően

eljárni. Ezt a tényt az Ügyfél tudomásul veszi.

6) A fentiek értelmében a Könyvelő köteles a kárügy rendezése során a biztosító által

szükségesnek ítélt információkat rendelkezésre bocsátani, és a biztosítót segíteni az okozott

kár jogalapjának és összegének a megállapításában, a kár rendezésében, a jogalap nélküli

kárigények elhárításában. (Erre az esetre vonatkozóan a Könyvelő mentesül az általános

titoktartási szabályok alól.) A Könyvelő köteles a biztosító által előírt határidőn belül az

alaptalan fizetési felszólításoknak ellentmondani és a szükséges jogi eszközöket igénybe

venni az alaptalan igény elhárítása érdekében.

7) Úgy a Könyvelő, mint az Ügyfél köteles továbbá lehetővé tenni, hogy

– a kár okát,

– a kár bekövetkezésének körülményeit,

– a kár mértékét,

– a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét

a biztosító szakértője megvizsgálja.

8) A biztosító a jogosnak ítélt kártérítést – a Könyvelő önrészének összegével csökkentetten –

közvetlenül az Ügyfélnek téríti meg. A Könyvelő az őt illető önrészt a biztosítótól érkező

kártérítésről kapott értesítést követően haladéktalanul átutalja az Ügyfélnek.

9) Ha a kártérítést a biztosító a Könyvelő felelősségbiztosítására tekintettel a Könyvelőnek fizeti

ki, akkor a Könyvelő – a fentiek alapján jogosnak ítélt kártérítést – haladéktalanul (a

bankszámláján történt jóváírást követő banki napon) átutalja az Ügyfélnek.

7.10 A Könyvelő az éves beszámoló vagy közbenső mérleg összeállításához „Teljességi nyilatkozatot”

kérhet az Ügyféltől.

8 Garanciák

8.1 A Felek garanciát vállalnak arra, hogy minden hátsó szándék nélkül és tiszta üzleti alapon

működnek együtt, illetve egymás munkájának, véleményének tiszteletben tartásával

tevékenykednek a közös üzleti tevékenységük során.

8.2 A Könyvelő garantálja, hogy rendelkezik azon engedélyekkel, illetve olyan képesítéssel bíró

munkatársakkal, amelyeket a jogszabályok számára a vállalt munkafolyamatok elkészítéséhez

előírnak, illetve akik olyan szakmai ismeretekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják a feladatok

magas szintű ellátását.

8.3 A Könyvelő garantálja, hogy a kapott adatokból, információkból és bizonylatokból elkészített

munkája megfelel a mindenkori törvényi előírásoknak, és megfelelő alapot biztosít a további

feldolgozáshoz.

8.4 A Könyvelő széleskörű és jelentős szakmai tapasztalattal, segítőkész szakmai

kapcsolatrendszerrel, valós referenciákkal rendelkezik. Rendelkezésére áll minden olyan

jogforrás, szakirodalom, amely biztosíthatja az Ügyfélnél felmerülő kérdések leghatékonyabb

kezelését. Ezzel a Könyvelő komplex szolgáltatást és megbízható hátteret tud az Ügyfélnek

nyújtani.

8.5 A Könyvelő a szerződés keretében teljesítendő feladatokhoz jogosult a saját munkatársain kívül

eseti vagy hosszabb időszakra külső közreműködők, illetve „alvállalkozók” munkáját igénybe

venni azzal, hogy azok garantáltan rendelkeznek a tevékenység végzéséhez szükséges

jogosítványokkal, szakértelemmel, illetve vállalják a titoktartási kötelezettség betartását. A

Könyvelő a külső közreműködők, illetve „alvállalkozók” munkáját, mint saját tevékenységének

eredményét adja az Ügyfél felé tovább, illetve azok munkájáért teljes mértékben – a saját

tevékenységével megegyező – felelősséggel tartozik az Ügyfél felé.

8.6 A Könyvelő az információbiztonság területén igyekszik minden tőle telhetőt megtenni az

illetéktelenek információszerzésének megakadályozása érdekében. A Könyvelő az

információvédelmi rendszeréről az Ügyfél kérésére részletes – de más ügyfeleire vonatkozó

titoktartási kötelezettségét nem sértő – tájékoztatást köteles adni.

8.7 A Könyvelő garantálja, hogy legjobb tudása alapján ítéli meg az Ügyfél által hozott bizonylatok

mögötti gazdasági eseményeket. Ha bármely bizonylattal vagy gazdasági eseménnyel

kapcsolatosan kérdése merül fel, azt az Ügyféllel egyezteti. Ha a könyvelő nem kap választ, vagy

nem egyértelmű választ kap a feltett kérdésre, úgy mind adózási, mind számviteli szempontból az

általa legbiztonságosabb megoldást választja – még akkor is, ha az az Ügyfélnek többletköltséget

vagy több fizetendő adót jelent. (Az egyeztetés során nem tekinthető véleménykülönbségnek az

alkalmazott szoftverek adta kerekítésekből eredő különbözet, illetve az 1000 forintnál kisebb

értékű egyedi különbözet.)

8.8 A Könyvelő garanciát vállal a GDPR-ral és a titoktartással kapcsolatosan minden olyan eljárásra,

amely a jelen ÁSZF által érintve van.

8.9 A Könyvelő garanciát vállal, hogy a működésében olyan etikai és a belső rendjére vonatkozó

szabályokat követ, amelyek a könyvelői szakmára és működési feltételekre vonatkozó

legmagasabb elvárásoknak is megfelelnek.

8.10 A Könyvelő rendelkezik referencialistával, amelybe az Ügyfél kérésére betekintést enged.

8.11 Az Ügyfél elfogadja a Könyvelő belső munkaszervezési rendszerét. Ennek keretében az Ügyfél a

könyvelési, bérszámfejtési és egyéb bekért, illetve a munka megfelelő szintű elvégzéséhez

szükséges anyagokat, információkat a Könyvelő által vagy a jelen ÁSZF-ben vagy egyedileg

meghatározott időben és kijelölt csatornákon keresztül, a Könyvelő által kommunikált

munkaszervezésnek megfelelően bocsátja rendelkezésre.

8.12 Az Ügyfél garanciát vállal arra, hogy az elektronikusan megküldött anyagainak adattartama

azonos a papíron rendelkezésére állóval vagy más, elektronikus forrás által kiadottal (például pdf-

fájlok, bank xls-export, számlázó xml-export).

8.13 Az ügyfél akceptálja, hogy a Könyvelőnek a jelen ÁSZF 9. pontjában foglaltak szerint eljárási

kötelezettsége van a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására

vonatkozó jogszabályok (a továbbiakban: Pmt., Kit.) értelmében.

8.14 Az Ügyfél akceptálja a Könyvelőnek az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére (a

továbbiakban: GDPR) vonatkozó, a jelen ÁSZF 10. pontjában foglaltak szerint jogait és

kötelezettségeit, illetve elvárásait.

9 A Pmt. és a Kit.

9.1 A felek kölcsönösen tudomásul veszik, hogy

– a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.

évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) és

– az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról,

valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LII. törvény (a

továbbiakban: Kit.)

a Könyvelő tevékenységére kötelező jellegű előírásokat tartalmaz. Ennek keretében a Könyvelő

rendelkezik saját – a fenti törvényekben foglaltak betartását szolgáló – belső szabályzattal.

9.2 A Pmt. és a Kit. a Könyvelő számára ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő. Ennek alapján a

könyvelésre vonatkozó szerződés megkötésekor az Ügyfél, valamint annak képviselője és a

tényleges tulajdonosa az üzleti kapcsolat megkezdése előtt, illetve a nevezett törvényekben előírt

egyéb esetekben azonosításra kerülnek. A tényleges tulajdonos beazonosításánál, ha a Könyvelő

nem tud nyilvános vagy általa elérhető adatbázisból az Ügyfél tulajdonosi körébe tartozó, illetve

a tulajdonosi láncolatban tényleges tulajdonosnak számító személyről a vonatkozó

jogszabályokban és szabályzatokban nevesített elégséges információt szerezni, akkor az Ügyfél

által rendelkezésére bocsátott vonatkozó adatokat elfogadja.

9.3 azonosítás során felveendő adatokat az Ügyfél az adatlap kitöltésével, az adatokat tartalmazó

okiratok bemutatásával és az ahhoz való hozzájárulás megadásával adja meg, hogy a rögzítendő

adatokat tartalmazó okiratokról a Könyvelő másolatot készítsen. A Könyvelő – az Ügyfél

hozzájárulása nélkül is – köteles az adatokat tartalmazó dokumentumokról másolatot készíteni.

Ha az Ügyfél a másolatkészítést nem engedi, elutasítja, az a Könyvelő részéről az üzleti kapcsolat

azonnali hatályú felfüggesztését vonja maga után.

Az Ügyfél fenti adatszolgáltatási kötelezettsége az alábbi adatokra terjed ki.

Az Ügyfél (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság) természetes személy

tulajdonosára (tényleges tulajdonosára is), vezetőjére, meghatalmazottjára vonatkozóan:

• családi és utónév;
• születési családi és utónév;
• állampolgárság;
• születési hely és idő;
• anyja születési neve;
• lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely);
• azonosító okmány típusa és száma.

A jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkozóan:

• név, rövidített név;
• székhely;
• főtevékenység;
• képviseletre jogosult neve, beosztása;
• kézbesítési megbízott adatai;
• cégbírósági vagy bejegyzési, nyilvántartási szám;
• adószám

9.4 A pénzmosási törvény előírásai alapján az Ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles

három (3) munkanapon belül a Könyvelőt értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített

adatokban változás következne be.

9.5 A Könyvelő belső kockázatértékelési rendszert köteles működtetni, amelyben ügyfeleit alacsony,

átlagos vagy magas kockázati kategóriába sorolja be. A Könyvelő köteles az üzleti kapcsolat

fennállása során folyamatosan figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot.

9.6 A Könyvelő köteles kijelölni egy személyt arra, hogy a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására

utaló jelek, vagy a dolog büntetendő cselekményből való származása esetén továbbítsa a

bejelentést a pénzügyi információs egységnek.

9.7 Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy Könyvelőt a pénzmosási törvény bizonyos jelentések

megtételére kötelezi.

9.8 A Könyvelő megtagadhatja azon tételek lekönyvelését, elszámolását, amelyek pénzmosásra, az

ún. „fekete gazdaságban” való részvételre utalnak. Ha az Ügyfél ezt másként látja, a Könyvelő

ezeknek a tételeknek a könyvelését az Ügyfél által cégszerűen aláírt, a lekönyvelendő számlára

való hivatkozással ellátott írásos utasítás alapján végzi el.

10 Titoktartás

10.1 A Könyvelőt harmadik személy felé az Ügyfél bárminemű adatai vonatkozásában a szerződés

fennállásának időszaka alatt és azt követően korlátlan ideig titoktartási kötelezettség terheli, ha

jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. A titoktartási kötelezettség magába foglalja azt, hogy

a Könyvelő a rendelkezésére jutott adatokat, információkat harmadik félnek nem adja tovább,

illetve a rábízott adatok felhasználásával nem hajt végre olyan tranzakciót, amelyre az Ügyfél

nem utasítja.

10.2 A Könyvelőt titoktartási kötelezettsége alól csak az Ügyfél erre irányuló írásos rendelkezése, a

bűnügyi nyomozóhatóság, bíróság Ügyfélre vonatkozó megkeresése, házkutatási parancsa,

végzése, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

törvény (Pmt.) és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és

vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény (Kit.), illetve a hozzá kapcsolódó

egyéb joganyagokban megfogalmazott előírások mentik fel.

10.3 A harmadik féllel szembeni titoktartási kötelezettség tekintetében kivételt képez továbbá az az

eset, amikor a Könyvelő egy ügyre vagy hosszabb folyamatra szóló meghatalmazással képviseli

az Ügyfelet hatósági eljárásokban vagy üzleti partnerrel szemben.

10.4 Nem tekinthető a titoktartás értelmében harmadik félnek az Ügyfél bejegyzett vagy eseti

könyvvizsgálója, illetve a könyvvizsgáló cég alkalmazottja. Számukra a Könyvelő előzetes

kérésre, az Ügyféllel történt, az adatok tartalmára vonatkozó külön egyeztetés nélkül jogosult a

Magyar Könyvvizsgálati Standardok előírásainak megfelelő könyvvizsgálat lefolytatásához

adatokat kiadni, biztosítani.

10.5 A Könyvelő – a kivételként nem nevesített és meghatalmazotti viszonyon kívüli esetekben –

harmadik fél részére közvetlenül nem szolgáltat az Ügyfélről semmilyen adatot, információt.

Kiemelten ide tartoznak az Ügyfél munkavállalói, hitelezői, üzleti partneri, a sajtó, a

közvéleménykutatók, a nem kötelező jellegű statisztikát készítők általi megkeresések is. Minden

ilyen jellegű megkeresésről, adatkérésről a Könyvelő haladéktalanul értesíti az Ügyfelet.

10.6 Ha az Ügyfélnél felügyelőbizottság működik, akkor annak a Könyvelő betekintést biztosít az

Ügyfél irataiba, számviteli nyilvántartásába, könyveibe, illetve a felügyelőbizottság részére – a

cég munkavállalóira vonatkozó szabályok szerint – a feltett kérdésekre ismeretei szerint megadja

a legpontosabb választ. Ez sem tekinthető az üzleti titok megsértésének.

10.7 A Könyvelő az informatikai hátteréről folyamatos, többszintű mentést készít, illetve a

rendszergazdai feladatokat ellátó szolgáltatóval készíttet. A másodlagos mentések őrzésének a

helye lehet a rendszergazda által biztosított tárhely, valamint közvetlen vagy közvetett

elérhetőséggel ún. felhő alapú tárhely. A Könyvelő és a rendszergazda (vállalkozás) közötti

szerződésben a rendszergazda a Könyvelő és ügyfelei minden, általa megismert adatára

titoktartási kötelezettséget vállal, illetve a titoktartási kötelezettség – a rendszergazda belső

titokkezelési szabályzatának megfelelően – kiterjed a rendszergazda munkatársaira is.

10.8 A Könyvelő olyan belső szervezeti rendszert és közös értékrenden alapuló etikai normarendszert

alakított ki és működtet, amely biztosítja, hogy munkavállalói és alvállalkozói is egységesen

értelmezik az üzleti titok fogalmát és betartják az üzleti titok kezelésére vonatkozó szabályokat.

10.9 Az Ügyfél is kötelezettséget vállal arra, hogy a Könyvelőről megtudott információkat, annak

eljárásait, működésének feltételeit, adatait üzleti titokként kezeli és így azt nem adja tovább

harmadik félnek.

10.10 Úgy az Ügyfél, mint a Könyvelő a szerződés aláírásával megengedi, hogy a másik Fél a

referencialistáján szerepeltesse őt. Bármely listán történő szerepeltetés esetén a Felek informálják

egymást.

11 Az adatfeldolgozás feltételei (GDPR)

11.1 A Felek együttműködésében a természetes személyek adataira tekintettel az ÁSZF-ben és a

könyvelésre vonatkozó szerződésben nevesített szolgáltatásokban az Ügyfél mint adatkezelő, a

Könyvelő mint adatfeldolgozó vesz részt. A Felek az együttműködésben az Európai Parlament és

Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő

védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679 rendelete (2016. IV. 27.) (a

továbbiakban: GDPR) tartalmának megfelelően működnek.

11.2 A Felek együttműködése során olyan adatkezelés történik, amelyben a Könyvelő mint

adatfeldolgozó működik közre. Az adatfeldolgozás tárgya az Ügyfélnél (mint Adatkezelő)

keletkező bizonylatokon szereplő természetes személyekre vonatkozó adatok, amelyben a Felek

az Szt. 166 §-ban foglalt bizonylatfogalmat értik.

11.3 Adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett természetes személy előzetes beleegyezése,

de szükséges a tájékoztatása, amely az Ügyfél (mint Adatkezelő) feladata. Ennek érdekében a

Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) az adatfeldolgozói tevékenységéről a jelen ÁSZF-ben ad

tájékoztatást. E mellett az Ügyfél (mint Adatkezelő) kérheti a Könyvelőt (mint Adatfeldolgozót),

hogy a felmerült kérdésekben további tájékoztatást adjon az általa végzett adatfeldolgozás

módjáról.

11.4 A Felek együttműködése során előforduló személyes adatok típusai:

1. a) a természetes személy természetes személyazonosító adatai (ideértve az előző nevet és a

titulust is), neme, állampolgársága, a természetes személy adóazonosító jele,

társadalombiztosítási azonosító jele (tajszáma), adószáma, egyéni vállalkozói igazolvány

száma, őstermelői azonosító száma;

1. b) a természetes személy munkavégzésével és javadalmazásával kapcsolatos adatok;
2. c) a könyvelés során az olyan tranzakciók eredménye, hatása, amelyek természetes

személyekkel kapcsolatosan merülnek fel;

1. d) egészségügyi adatok, szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, ha ahhoz a Munka

Törvénykönyve munkajogi vagy valamely adótörvény (értsd alatta: társadalombiztosítási,

nyugdíjról szóló törvény is) adójogi következményt fűz.

11.5 A Felek biztosítják egymást arról, hogy náluk a személyes adatok kezelése mindenben a GDPR

elvein nyugvó és jogszerű.

11.6 Az Ügyfél (mint Adatkezelő) eljuttatja a nála kezelt személyes adatok egy körét a Könyvelőhöz

(mint Adatfeldolgozóhoz), aki azokat a jelen ÁSZF és a Felek közötti könyvelésre vonatkozó

szerződésben foglaltak alapján dolgozza fel. Ez alapján a Feleknél keletkezett személyes adatok

kezelése jogszerű, mert „az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az

érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő

lépések megtételéhez szükséges”.

11.7 Az Ügyfélnek (mint Adatkezelőnek) természetes személyek adataival kapcsolatos jogai és

kötelezettségei:

1) Az Ügyfél (mint Adatkezelő) jogosult – előzetes egyeztetés alapján és a Könyvelő (mint

Adatfeldolgozó) tevékenységének az akadályozása és zavarása nélkül – ellenőrizni a

Könyvelőnél (mint Adatfeldolgozónál) a szerződés szerinti tevékenység keretében történő

adatfeldolgozás végrehajtását.

2) Az Ügyfélnek (mint Adatkezelőnek) a szerződésben meghatározott személyes adatokat érintő

feladatokkal kapcsolatos utasításainak a jogszerűségéért az Ügyfelet (mint Adatkezelőt)

terheli felelősség, ugyanakkor a Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) köteles haladéktalanul

jelezni az Ügyfélnek (mint Adatkezelőnek), ha az Ügyfél (mint Adatkezelő) természetes

személyek adataival kapcsolatos utasítása vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne.

3) Az Ügyfél (mint Adatkezelő) kötelezettsége, hogy az érintett természetes személyeket a jelen

szerződés szerinti adatfeldolgozásról tájékoztassa, s ha jogszabály előírja, hozzájárulásukat

beszerezze.

4) Az Ügyfél (mint Adatkezelő) nem hivatkozhat a Könyvelővel (mint Adatfeldolgozóval) való

szerződéses kapcsolatban a GDPR és a kapcsolódó jogszabályok nem megfelelő ismeretére.

11.8 A Könyvelőnek (mint Adatfeldolgozónak) a természetes személyek adataival kapcsolatos jogai

és kötelezettségei:

1) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) a személyes adatok tekintetében a tevékenysége során

kizárólag az Ügyfél (mint Adatkezelő) írásbeli utasítása alapján jár el. Ennek az utasítási

jognak a tartalma megegyezik a jelen ÁSZF-ben foglalt együttműködés könyvelőre

vonatkozó előírásaival.

2) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) tevékenysége során biztosítja, hogy az érintett személyes

adatokhoz való hozzáférésre feljogosított személyek – eltekintve a jogszabályon alapuló

megfelelő titoktartási kötelezettség betartása alóli felmentéseket – az általuk megismert

személyes adatok vonatkozásában is titoktartási kötelezettség alá tartoznak.

3) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) vállalja, hogy tevékenységében a szakmaiság mellett

prioritást élveznek a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek.

4) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) a tudomány és technológia állása és a megvalósítás

költségeinek figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre

annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő kockázatok mértékéhez viszonyítottan a

megfelelő szintű adatbiztonságot biztosítsa.

5) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) biztosítja, hogy az irányítása alatt eljáró, a személyes

adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag az Ügyfél (mint

Adatkezelő) jogszabályi kötelezettségeinek a figyelembevételével, utasításának és

érdekeinek megfelelően kezelhessék. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy ez alól kivételt képez,

ha ettől uniós vagy tagállami jog egyéb kötelezettséget ró a Könyvelőre (mint

Adatfeldolgozóra).

6) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) gondoskodik arról, hogy úgy a belső rendszerében, mint

a közvetlen hozzáférés útján tárolt adatokhoz kizárólag az arra feljogosított személyek és

kizárólag az adatkezelés céljával összefüggésben férjenek hozzá.

7) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) gondoskodik a felhasznált eszközök szükséges rendszeres

karbantartásáról, fejlesztéséről.

8) A Könyvelő (mint Adatkezelő) a személyes adatok kezelésére és feldolgozására vonatkozó

belső szabályzattal rendelkezik, amely részletesen tartalmazza a konkrét védelmi

intézkedéseket.

9) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) a személyes adatokat tároló eszközöket megfelelő fizikai

védelemmel ellátott zárt helyiségben helyezi el, gondoskodik azok fizikai védelméről.

10) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) a munkafolyamatok megszervezésénél gondoskodik

arról, hogy illetéktelen személyek ne férkőzhessenek a nem hozzájuk tartozó személyes

adatok közelébe.

11) A Könyvelő (mint Adatfeldolgozó) a szerződésben meghatározott feladatok ellátása

érdekében megfelelő ismerettel és gyakorlattal rendelkező személyeket foglalkoztat és

gondoskodik arról, hogy azok folyamatosan ismerjék a vonatkozó adatvédelmi szabályokat,

a könyvelésre vonatkozó szerződésben foglalt, e területen fennálló kötelezettségeket és

megfelelően alkalmazzák az adatfeldolgozási tevékenység célját és módszereit.

11.9 A GDPR szerinti adatkezelés időtartama megegyezik a Felek közötti könyvelésre vonatkozó

szerződés időtartalmával. Az e jogviszony alapján a Könyvelőnél feldolgozott személyes adatok

tárolási ideje és módja megegyezik a Felek könyvelésre vonatkozó szerződésében és a jelen

ÁSZF-ben foglalt bizonylatokra vonatkozó őrzési idővel és feltételekkel.

11.10 Ha a Könyvelőnél (mint Adatfeldolgozónál) olyan adatvédelmi incidens keletkezik, amelyben az

Ügyfélhez köthető személyes adatok illetéktelen kezébe kerültek vagy kerülhettek, a Könyvelő

(mint Adatfeldolgozó) köteles az Ügyfelet (mint Adatkezelőt) haladéktalanul tájékoztatni.

11.11 A Könyvelőnél (mint Adatfeldolgozónál) működik adatvédelmi tisztségviselő. Az adatvédelmi

tisztségviselő neve és elérhetősége: Szolnokné Kárai Barbara, 06708828098

12 Honorárium

12.1 A jelen ÁSZF-ben rögzített szolgáltatások időszakos jellegű szolgáltatások. Elszámolási

időszaknak azt a hónapot tekintjük, amelyre a könyvelési és bérszámfejtési bizonylatok

vonatkoznak.

12.2 Az Ügyfél az ÁSZF 1-2. és 6. pontjának teljesítéséért a Szerződésben meghatározott díjat fizet a

Könyvelőnek. A Könyvelő jogosult a lekönyvelt tételek számától és az Ügyfélre fordított időtől

függetlenül havi minimumdíj felszámolására. (Minimáldíj 10.000 Ft/hó + áfa)

12.3 Az Ügyfelet terheli – a könyvelésre vonatkozó szerződésben meghatározott – ügyviteli rendszer

egyszeri költsége, mely az első havi könyvelési díjjal együtt kerül kiszámlázásra.

12.4 Az Ügyfél az üzleti év végén az éves beszámoló és az üzleti évet lezáró adóbevallások

elkészítéséért, azok közzétételéért, illetve leadását követően a könyvelésre vonatkozó

szerződésben meghatározott díjat fizet a Könyvelőnek. A bevallások közé kell érteni a mindenkori

jogszabályokban előírt módon és formában elkészítendő munkavállalóknak szóló bérrel

kapcsolatos éves szintű igazolásokat, illetve az adóhatóság részére küldendő üzleti év végéhez

kapcsolódó jelentéseket, bevallásokat is.

A könyvelésre vonatkozó szerződés mérlegfordulónappal történő felmondása esetén a könyvelő

az éves beszámolót igény szerint elkészíti. Ebben az esetben az Ügyfél a könyvelésre vonatkozó

szerződésben meghatározott díjat egy díjbekérő alapján előre fizeti.

12.5 Ha valamely jogszabály a naptári éven belül a számviteli törvény szerinti zárlatot és azon alapuló

közbenső mérleg vagy beszámoló összeállítását írja elő, a közbenső mérleg vagy évközi

beszámoló összeállítására vonatkozóan a Könyvelő az előző pontban leírtaknak megfelelően

további, a könyvelésre vonatkozó szerződésben meghatározott díjat számít fel.

Ha az Ügyfél kérésére – bank vagy hatóság részére – az üzleti év közben mérleget vagy

mérlegadatokat tartalmazó összeállítást kell készíteni, annak díja is ebbe a kategóriába tartozik.

12.6 A 12.4 és 12.5 pontokban rögzített esetek közül azokban, amikor a Könyvelő által végzett

bérszámfejtésnél nem kell külön zárlatot készíteni (nincs rendszer technikai zárása és

adatszolgáltatás), a Könyvelő a díjban csak az árképzés alapjául szolgáló kiszámlázásoknak a

könyvvezetési szolgáltatására vonatkozó részét jogosult az Ügyfélnek felszámítani.

12.7 Ha az Ügyfél hibájából, késedelméből következően a Könyvelőnek valamely bevallást

önellenőrzéssel kell módosítania, az Ügyfél a könyvelésre vonatkozó szerződésben meghatározott

díjat fizet a Könyvelőnek.

12.8 A szokásos üzletmeneten felüli feladatokért az Ügyfél a könyvelésre vonatkozó szerződésben

külön meghatározott díjat fizeti a Könyvelőnek. A külön nyújtott szolgáltatások az alábbi

tevékenységbesorolások alapján és a könyvelésre vonatkozó szerződésben rögzített díjtétellel

kerülnek elszámolásra.

1) általános adminisztratív feladatok (pl. kapott bizonylatok könyveléshez használható állapotra

való rendezése, nyomtatványok kitöltése, átvállalt banki szolgáltatás, adatrögzítések,

elkészült könyvelési anyag mozgatása, Ügyfélhez történő vagy Ügyfél érdekében történő

eseti kiszálláshoz kapcsolódó közlekedés ideje)

2) kiemelt adminisztratív feladatok (pl. kimutatások összeállítása, statisztikai adatszolgáltatás,

egyeztetések Ügyfél érdekében harmadik személyekkel, könyvelésből speciális kigyűjtések)

3) tanácsadás (pl. adóhatóságnál történő képviselet, adóhatósági ellenőrzéseken való aktív

részvétel, cafetéria-tanácsadás, szakmai levelek és állásfoglalások kérése az Ügyfél

érdekében, számviteli politika és egyéb szabályzatok készítése, aktualizálása, szerződéses

kapcsolat megkezdése előtt nyújtott konzultáció)

4) kiemelt tanácsadás (pl. üzletviteli tanácsadás, idegen nyelvű konzultáció, üzleti terv készítése,

szakmaspecifikus kérdések, nemzetközi adózási kérdések, vállalatcsoport konszolidációjában

való aktív részvétel, végelszámolásban vagy egyszerűsített végelszámolásban való aktív

részvétel)

12.9 A szerződéses kapcsolat megkezdése előtt nyújtott konzultáció díja a „tanácsadás” kategóriába

sorolandó és annak végén készpénzben fizetendő. A fizetendő díjtételről a Könyvelő a

konzultáció megkezdése előtt tájékoztatja az Ügyfelet. Szerződéskötés esetén ez a tanácsadási díj

az első időszakra vonatkozó könyvelési díjból jóváírásra kerül.

12.10 Évközi könyvelőváltás esetén, ha az átvétel nem biztosítja a folyamatos könyvelést, az Ügyfél

érdekében a Könyvelőnek ellenőriznie kell az átvétel előtti időszakot. Hibák feltárása esetén

újrakönyvelés és/vagy önellenőrzés válhat szükségessé. Az ellenőrzési feladat mennyiségétől

függően az Ügyfél a könyvelésre vonatkozó szerződésben külön megállapodáson alapuló díjat

fizet a Könyvelőnek.

12.11 A szerződésben, illetve az ÁSZF tartalmán kívüli szolgáltatások díjazásáról a Felek alkalmanként

külön állapodnak meg. Kiemelendő, hogy az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással együtt

járó számviteli feladatok elkészítése, valamint az egyéb üzleti tervek, hitelkérelmek, pályázatok

összeállítása, végelszámolásban való aktív közreműködés stb. nem tartozik a szerződés keretébe,

ezért azokra a felek külön megállapodáson alapuló díjban állapodnak meg.

12.12 Külön megállapodáson alapuló díj jár a Könyvelőnek, ha átvállalja az Ügyfél partnereinek

létezését igazoló adószám ellenőrzését.

12.13 Az Ügyfélre vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítésére, statisztikák és hasonló

nyomtatványok elkészítésére vonatkozóan a Könyvelő az általa kitöltött oldalak száma alapján

jogosult adminisztrációs díjtételre a könyvelésre vonatkozó szerződésben meghatározott

mértékben.

12.14 Az euró pénznemben meghatározott árak esetén a forintra történő átszámításnál alkalmazandó

árfolyam a teljesítés napjának MNB középárfolyama. Jelen vonatkozásban a Ptk. szerinti

teljesítést kell figyelembe venni, ami annak a hónapnak az utolsó napja, amire a könyvelés

vonatkozik. Ha az euró árfolyamában a rögzített árfolyamhoz képest jelentős (10 %-ot

meghaladó) változás következik be, akkor a forintban számított árak az árfolyam alakulásával

egyezően változnak.

12.15 Ha az Ügyfél kéri, a díjak kiszámlázása euróban is lehetséges.

12.16 Ha az Ügyfél nem gondoskodik az évközi „kész” könyvelési anyagoknak (alapbizonylatok és

nyomtatott outputok) az éves beszámoló leadását követő egy hónapon belül történő elszállításáról,

úgy a Könyvelő jogosult tárolási díjat felszámítani. A tárolási díj minden elszállítási határidőn

túli hónapra a havi könyvelési díj 50 %-a. Ez a díj a könyvelési díjjal kerül kiszámlázásra. Ezt az

összeget mindaddig jogosult a Könyvelő kiterhelni, amíg az Ügyfél az érintett anyagokat el nem

viszi. A tárolás külön elszámolása a könyvelési időszakkal megegyező.

12.17 Ha az Ügyfél az ÁSZF-ben, illetve a szerződésben meghatározott határidő után bocsátja a

könyvelési anyagokat vagy az azok lekönyveléshez szükséges információt rendelkezésre, akkor

a Könyvelő jogosult – a késedelem miatt nála keletkezett munkaszervezési költségeinek

fedezeteként – a könyvelési díj maximum 50%-os emelésére. A díjemelés mértéke attól függ,

milyen mértékben akadályozta a késedelem a Könyvelő megszokott rend szerinti munkáját.

12.18 Átalány alapú számlázás esetén a Könyvelő havonta számla kiállítására jogosult, függetlenül

attól, hogy az Ügyfél juttatott-e el bizonylatot a Könyvelő részére vagy sem.

A munkák ütemezése és a feldolgozás folyamatosságának biztosítása miatt a bizonylatok leadása

minden esetben havonta történik – függetlenül az áfaelszámolási időszak gyakoriságától!

12.19 Ha a Felek tételszámon alapuló elszámolásban állapodnak meg, a Könyvelő a bizonylatok

főkönyvi rendszerben történt rögzítését követően jogosult a számla kiállítására.

12.20 Az Ügyfél a Könyvelő szolgáltatásra vonatkozó számlája összegét nyolc (8) napon belül átutalja

a Könyvelő számlán feltüntetett bankszámlájára vagy készpénzben befizeti annak házipénztárába.

12.21 A Könyvelő a kibocsátott számláján a szolgáltatásra vonatkozó mindenkor érvényben lévő

általános forgalmi adóról szóló törvény előírásai alapján tünteti fel a teljesítés időpontját. A

számla szövegrészében a Könyvelő köteles szerepeltetni, hogy a szolgáltatás – a polgári jog

értelmezése alapján – mely időszakra vonatkozik, azaz mely időszak (hónap, hónapok) adatainak

a lekönyvelését jelenti.

12.22 Az Ügyfél a számla kézhezvételétől számított hét (7) napon belül észrevételt tehet a számlával

kapcsolatosan. Ha az észlelt, hibát, eltérést a Könyvelő is jogosnak ítéli meg, akkor a Könyvelő

haladéktalanul köteles a szükséges módosításra, korrekcióra.

12.23 A kiszámlázott díj késedelmes fizetése esetén a Könyvelő a mindenkori polgári jog alapján járó

késedelmi kamatot számíthatja fel.

12.24 Ha az Ügyfélnek a Könyvelő felé 2 havi kiegyenlítetlen számlatartozása van, a Könyvelő

megtagadhatja, illetve korlátozhatja a könyvelésre vonatkozó szerződésben foglalt szolgáltatások

teljesítését a fizetési késedelem pénzügyi rendezéséig.

A Könyvelőnek akkor is jogában áll a könyvelésre vonatkozó szerződésben foglalt szolgáltatások

megtagadása vagy korlátozása, ha az Ügyfél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett

jelentős megromlása folytán azt érzékeli, hogy a viszontszolgáltatás (fizetés) veszélyeztetve van.

12.25 A Könyvelő az előző pontban okot adó helyzetet igyekszik elkerülni. Ennek érdekében vállalja,

hogy – az Ügyfél nehéz anyagi helyzetét mérlegelve – a könyvelésre vonatkozó szerződés

korlátozását vagy felbontását megelőzően felajánlja az alábbi lehetőségek közül a helyzet

megoldására leginkább alkalmazható eljárást. Ha az alábbi eszközök közül valamelyikről

megállapodás születik a Felek között, akkor a Könyvelő folytatja a szolgáltatásnyújtást.

Ezek az eszközök:

• előre fizetés,
• óvadék letétele,
• azonnali beszedési megbízás biztosítása,
• készfizető kezesség, zálogjog biztosítása,
• biztosíték nyújtása.

12.26 Ha a Könyvelő a havi díj meg nem fizetése után nem él a szolgáltatásnyújtás megtagadásával,

illetve az azonnali szerződésbontás lehetőségével, bárminemű szolgáltatás nyújtásához előleget

kérhet. Ennek érdekében a Könyvelő az előlegre vonatkozó bekérő levelet állít ki az Ügyfél felé

és csak akkor nyújtja tovább a szolgáltatást, ha bankszámlájára vagy készpénz útján megérkezik

az elmaradás összege és az elkövetkező időszakra vonatkozó előleg.

12.27 Amennyiben az Ügyfél felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a

tevékenységzáró beszámolót a Könyvelő – a fizetési kockázatok miatt – akkor készíti el, ha annak

ellenértékét az Ügyfél vagy az Ügyfél nevében harmadik személy előzetesen megfizeti. Erre

vonatkozóan a Könyvelő a szolgáltatás várható teljes ellenértékére előlegbekérő dokumentumot

állít ki.

12.28 A szerződésben rögzített díjtételek a szerződés aláírásának évére, illetve az aktuális év december

31-ig érvényesek, amennyiben nem következik be év közben a könyvelt anyag mennyiségében

jelentős és tartós változás.

12.29 A díjtételek kérdésére a szerződő Felek év közben visszatérnek, ha a tételszám, illetve a feladatok

jelentősen és tartósan megváltoznak.

 Tartós változás: legalább fél éven át fennálló változása esetén.

 Jelentős változás: amit a Felek bármelyike annak minősít, de mindenképpen jelentős, ha a

tételszám legalább 30%-kal megemelkedik, vagy ha az Ügyfél az alapszolgáltatáson felüli

egyéb szolgáltatásokra (pl. munkaszámos nyilvántartás, külföldi rend szerinti külön

nyilvántartás) tart igényt.

12.30 Függetlenül attól, hogy a Felek év közben változtatták-e a szolgáltatások díját, a következő évi

díjtétel meghatározásánál két dolgot figyelembe vesznek.

 A hivatalosan közzétett inflációs ráta mértékét, amely mértékkel az év utolsó hónapjára

számlázott díjak mindenképpen változnak a következő év első hónapjától kezdődően.

 A végzendő feladatokban bekövetkezett mennyiségi és technikai változást.

12.31 Az inflációból eredő díjnövekedést a Felek a könyvelésre vonatkozó szerződés alapján

akceptálják, erre vonatozóan csak a következő év első időszaki számlájában kerül megjegyzés. A

végzendő feladatokban bekövetkező mennyiségi és technikai változásból eredő díjmódosítási

szándékáról a Könyvelő írásban értesíti az Ügyfelet, aki arra írásban reagálhat. Az új díjtétel

elfogadását jelenti az új díjtétellel kiküldött számla befogadása és megfizetése is.

12.32 A szolgáltatási díjak a könyvelésre vonatkozó szerződés 1. sz. mellékletében vannak rögzítve. Ha

a szolgáltatási díjakban változás következik be, akkor nem kerül a Felek által új szerződés

aláírásra, hanem a könyvelésre vonatkozó szerződés 1. sz. melléklete kerül módosításra.

12.33 A Könyvelő jogosult a könyvelési díjra akkor is, ha az Ügyfél felmondja a könyvelésre vonatkozó

szerződést, de az ÁSZF-ben rögzített felmondási időre vonatkozóan nem ad a Könyvelőnek

könyvelendő anyagokat.

13. Az együttműködés hatálya

13.1 A Felek a közöttük lévő szerződést három (3) hónapos határidővel, kizárólag írásban tett

nyilatkozattal bármely részről felmondhatják. A felmondási idő első hónapja a felmondás

kézhezvételének dátuma szerinti hónap. Év végével történő felmondás esetén az éves beszámoló

elkészítése a szerződés és az ÁSZF szerinti feltételekkel a Könyvelő feladata.

13.2 A szerződést bármely Fél írásban közölt rendkívüli felmondással megszüntetheti, amennyiben a

másik Fél a szerződésből vagy az ÁSZF-ből fakadó valamely kötelezettségét súlyosan megszegi

és ez a kötelezettségszegés a másik fél felszólítása ellenére, az annak megszüntetésére megszabott

észszerű határidőn túl is fennáll. A rendkívüli felmondás a szerződéses kapcsolatot azonnali

hatállyal szünteti meg. A szerződés rendkívüli felmondásakor a felmondást kezdeményező Fél

írásban ad tájékoztatást arról, hogy az együttműködés folyó ügyeit milyen feltételek mellett és

milyen ütemezésben szünteti meg. A kezdeményező fél – a rendkívüli felmondás okát mérlegelve

– igyekszik az együttműködést úgy lezárni, hogy a másik Fél érdekei csak a felmondás okának

súlyával arányban állóan károsodjanak. Amennyiben a Könyvelő részéről történik a rendkívüli

felmondás, a felmondást tartalmazó levélben (elektronikus üzenetben) kerülnek rögzítésre a

következők:

a rendkívüli felmondás konkrét indoka;

• utolsó könyvelt (vagy lekönyvelendő) hónap;
• utolsó beadott bevallás időszaka, illetve napja;
• utolsó számfejtett hónap;
• Könyvelőnél nyilvántartott számlatartozás;
• mely hónapokra vonatkozó elkészült könyvelési anyag kerül visszatartásra a könyvelési díj

teljes kiegyenlítéséig;

• egyéb, a rendkívüli felmondással kapcsolatos adatok, információk, amelyek a Társaság

könyvelésének átadásához kapcsolódhatnak.

13.3 A szerződéses kapcsolat a hatályát veszti – az előzőeken túlmenően – az Ügyfél mint Társaság

kényszertörlési, végelszámolási illetve felszámolási eljárásának kezdő napjával. Amennyiben a

végelszámoló, illetve felszámoló továbbra is a Könyvelő szolgáltatásait kívánja igénybe venni,

arra a Felek ismételten szerződést kötnek.